Hogy érzed magad otthon a gyerekeddel mióta nem lehet dolgozni?

Nekem semmi bajom egyelőre ezzel a helyzettel ilyen téren. Kicsit többet vagyok ébren, mint alapvetően, ennyi.

A párom el tud menni dolgozni, én itthonról csinálom. Egy elsős és egy ovisom van. Nagyon jó napi beosztásunk van. Reggel már kezdjük a tanulást és levegőzéssel együtt nagyjából délre megvagyunk. A kicsi nagyon igényli a délutáni alvást így akkor végleg mindent befejezünk. Aztán délután kb. fél 5ig játék, aztán az apjuk hazaér és kicsit ő van velük, felügyeli őket, kertben játszanak stb és én ezután csinálom amire napközben nem volt időm (főleg munka, valamennyi házi munka). Minden nap van valami kreatív tevékenység is, ezt nagyon élvezik mindig és valami fejlesztést is igyekszem csinálni velük.

Tény hogy éjfél előtt sosem fekszem le, nincsenek nagy kaják (de azért főtt étel), a gyerekek korán fekszenek, és vannak "nemszeretem" dolgok. De ettől függetlenül sokszor eszembe jut, hogy kaptunk időt, amit együtt tudunk tölteni. Lesz idő, amikor ez hiányozni fog. Ne a kiabálásra, stresszre emlékezzünk majd, hanem arra, hogy jó volt együtt és többnyire jónak éltük meg ezt a frusztráló helyzetet!

Nálunk néha voltak már nehéz pillanatok. Mindketten home office-ban vagyunk, egy 4 éves gyerekünk van. Eléggé unatkozik, nagyon hiányzik neki egy játszótárs. Kertünk nincs, akkor levegőzik, ha kivisszük, de ugye ez mindig jó kérdés, hogy hova... a tipikus kirándulóhelyek tömve vannak, szóval kreatívak vagyunk...

De nem panaszkodom, amúgy jól bírjuk, ez is egy érdekes élethelyzet. Nagyon sok olyan dologba kezdtem bele itthon, amit amúgy nem tennék. Különlegeseket főzök, sütök, az erkélyt "parkosítom", társasjátékgyártásba kezdtünk a kisfiammal, az eddigi munkám digitalizálása is érdekes kihívás.

Nekünk érdekes újdonság a vásárlás megszervezése is, mert eddig naponta jártunk boltba. Most családi kupaktanács van mikor mi legyen az ebéd és mi fogyott el, és ez jó :). És meglepő az is, hogy mennyivel megcsappantak a kiadásaink, így, hogy nem megyünk sehova. (Ok, a bevételünk is sajnos, de most épp a jó oldalát nézem.)