Miért lehet az hogy régebben 3-4 gyereket is szültek a nők, most pedig sokszor 1-nél megállnak?

20-as!

Van igazság abban, amit írsz bőven, van is a környezetemben példa pont ilyesmire, hogy a gyermek intrauterin átélt pszichés megterhelése miatt volt - valószínűsíthetően - egy feszült, mindig síró és hasfájós baba. Azért sejthető, mert volt úgymond "kontrollcsoport", az illető nagytestvére egy nyugodt, pszichésen és fizikailag egészséges intrauterin élet után egy szintén nyugodt, nem különösebben sírós baba volt.

Viszont én őszintén azt gondolom, hogy ez azért nem ment fel mindenkit. Igenis sok gyerek van, aki tényleg a neveletlenség, következetlenség miatt olyan, amilyen. Szomszéd gyerek egy 5 éves kislány. Akárhányszor találkozom velük, mindig külön köszönök anyának, külön a kislánynak. Az a kislány soha az életben egyszer nem köszönt még vissza, pedig biztosan nem néma, mert minden reggel az ő kántálására ébredek. De az is biztos, hogy anyuka sem szólt rá sosem, hogy "Larácskám köszönj". Soha. És nem gondolnám, hogy erre van mentség, hogy biztos ezerszer rászólt már, de nincs semmi hatása. Mivel a gyereknevelés azt gondolom erről szól, hogy elmondod 1000x, vagy ha kell 10000x. Elvégre, ha a gyerek a konnektorba készül nyúlni, azt is addig mondod el, amíg meg nem érti, a 100. alkalomnál nem adod fel, hogy úgy is mindegy, mert nem fogja fel. Alapvető társadalmi normákat nem tanítanak meg a gyerekeknek és mindannyiszor az a kifogás, hogy "SNI-s, ADHD-S, OCD-s, Aspergeres". Miért nem lehet, hogy simán neveletlen? Ilyen miért nincs már? Miért kell mindannyiszor ráadásul elmondani, hogy ő nem fogyatékos, csak más? De amúgy olyan, mint te! Csak más. De nem fogyatékos! Csak speciális nevelésre szorul. De olyan, mint te!!! Döntsük már el, hogy normális, egészséges gyerek, vagy sem. Mert szerintem olyan nincs, hogy normális, de van ez a baja, az a baja, így kell nevelni, úgy gyógyszerezni, ilyen iskola kell neki, meg olyan fejlesztő.

Nem beszélve arról, hogy sokan élnek lakásban, panelban, a gyereknek nem sok mozgástere van, a heti 1-2 játszóterezés pedig nyilván nem elégíti ki a mozgásigényét, természetesen kialakul egy "hiperkativitiás", ami nyilván csak egy relatív mérő, mert persze ahhoz a pici lakáshoz, meg a szülőnek a mozgásigényéhez képest soknak tűnik, de az átlag, egészséges gyerekhez képest teljesen normális.

Ismétlem magam: nem azt mondom, hogy mindenki, aki hiperaktív, vagy ADHD-s, vagy bármi, azt neveletlennek tartom, vagy az anyát rossz szülőnek. Csupán nem gondolnám, hogy 2 féle gyerek van, a normális meg az ADHD-s, szerintem van átmenet, amibe igenis belefér a neveletlenség vagy a következetlenség.

Hát igen, az SNI-s gyerekeknél a pszichológus azt szokta tanácsolni, legyen napirend, foglalkozzanak vele és ne legyen túlterhelve az idegrendszerük képernyőnézéssel és sok zajjal. Azt nem mondom, hogy visszafelé is igaz, de gyanítom, hogy akad pár százaléknyi gyerek, aki csak attól SNI-s, mert nincs rendszer az életében, nem érnek rá foglalkozni vele és elektronikus bébiszitterre van bízva.

Biztos szerepe van a környezeti hatásoknak, a környezetszennyezésnek, a mozgásszegény életmódnak, a mesterséges adalékoknak vagy gyógyszereknek... stb., hiszen a férfi meddőség is Magyarországon valami negyedével (ha jó emlékszem valami czeizeles statisztikára) nagyobb lett, mint 30-40 éve volt.

De szerintem régen is voltak falu rosszának vagy lassú eszűnek könyvelt gyerekek. Gyanítom, hogy ettől még nekik is születtek testvéreik, legalábbis néhány népmese szól még a családi halmozódásról is vagy ha csak az egyik testvér lett különleges ("együgyű", "bolondos" vagy mindenki szidja, hogy még csak nem is kommunikál senkivel, aztán kiderül, hogy ő a legokosabb - talán rá lehet húzni ezeket egy-egy mai besorolásra?).

Régebben is nehéz volt szerintem. Akkor is dolgoztak a nők, vagy munkahelyen vagy a gazdaságban. A család többet segitett egymásnak, közel is éltek egymáshoz. Családomba is megadtak mindent a gyereknek amit tudtak, de ez más fogalom lehetett mint amit jelent ma. Erőn felül dolgozott akkor is sok szülő a megélhetésért. Most is, csak mellé meg hiszti van, hogy ha csak 50.000.es telót tudnak venni, mekkora lúzerek. A munkahely ha ugyan keveset is fizetett de biztosabb volt, aki akart dolgozni lett megelhetése. A hasonló körülmenyűek éltek közel egymáshoz, egy utcában, igaz tudhatták hogy xy - nak jobban megy a szekér, de nem toltak az agyadba neten. Ahogy azt sem hogy mekkora kiraly mindneki, meg az xy gyereke mar fel evesen magát pelenkazta be. Meg szaranya vagy , mi az hogy bömböl a gyerek..mi az hogy nem patyolattiszta minden? Mamaekhoz mindenki odavitte az unokakat, mert dolgoztak a szülők. Nem kellett mindenkinek egyedüli hősnek lennie. Viszont nem is kaptak 2 oldalnyi leírást, instrukciót a nagyszülők hogy mit lehet csinalni a gyerekkel meg mit ehet( nyilvan normaliseknal allergiara, betegségekre figyeltek akkor is)

Persze lehet régen is azt gondoltak eleg egy ket gyerek csak a tarsadalmi elvaras ugye. Meg nem látták hogy mi az a luxus, nem lattak osszessegeben ennyi infot masokrol. Most meg mindenhol ezt latod, es viszonyitod magad masokhoz, mas gyereke igy meg ugy, nem sir nem nehéz mas haza nagyobb, masiknak uj kocsija van. Teljesen le van torve az emberek onbizalma. Ha el is hinnéd hogy elbirsz tobb gyerekkel tuti elbizonytalanit valami. Meg az hogy egyedul vannak hagyva az anyák. Férj dolgozik, ok..de ha csak szeretnéd kipanaszkodni magad, kiereszteni a gouz, nem tudod, senki nem ert meg, beled is rugnak h mi az hogy igy erzed magad. Nehéz így.

Több oka is van.

1/

nem biztos, hogy védekeztek, hatékonyan védekeztek.

2/

Az emberek ‘kénylemesek‘

Nagyobb elvárásaik vannak

Legyen mindenkinek szoba,

általános, hogy autó van.. 3-4 gyertkkrl még az is bonyolult válsdztád és valljuk be, finanszírozás ügyileg sem egyszerű

3/

Nem kötődő nevelés elveit alkalmazták..

Sírni hagyás is gyakran volt.

4/

te az életedből 3 hónap, vagy akár 1,5 év alatt akarod meghatározni milyen a gyereknevelés..

Közben a 10%ánál sem tartotok.

Szinte Akárki idősebbet, akinek felnőtt vagy tini gyerekei vannak sem tud erre az időszakra emlékezni.

Pedig hidd el, nekik is volt sírós, hasfájós gyerekük.

Persze az extrém esetek mások

Egy ilyen sztorit ismerek, fél éves korig a 90-es években is autózni kellett a gyerekkel, vagy babkocsiban tolni.

Éjjel összegyűrt törölközőkön félálomban ülve tologatták a kocsit, hogy rezegtesse a babát

De a lényeg, hogy te nem tudzs túllépni ezen.

Nekem is 1,5 évesem van, mellette egy 2 hónaposom..

Szülésig minden éjjel 1-2 szer volt fenn a nagy.. 1 h volt visszaaltatni...hasfájós volt, 3 hónapod korától fogzott (4 hónapodan foga id volt)

A hozzátáplálás nem ment, gyarapodásgondjaink lettek innentől.

Nem tudtam az anyatejről leválasztani sem (éjjel nem szoptattam már 13 hónapos kora óta)

Nem panaszkodom egyébként, ezek tények.

Tervezetten vállaltuk mind a két gyereket. És max fél évvel többet tervezünk a 3. És a 2. Gyerek közt. ( életkorunk miatt)

Annyi, hogy nálunk az anyagi feltételek is , ha nem is luxusban, de adottak (a közös helyiségeken felül van 4 szoba, 2 kocsi, nagy udvar saját játszótérszerűvel.. tervezzük a medencét is)

#20, nalunk komolyan nem tudom, mi tortent, hogy a nagyobbik gyerekem olyan lett, amilyen. Ugyanugy csinaltam szinte mindent a kicsivel, megis tok mas a ket gyerek, a kicsi full nyugodt, alszik, le lehet tenni. Mi vallaltunk masodik gyereket, pedig Kerdezo, olyan volt az elso nalunk is, mint amilyennek leirod, csak en 1,5 eves kraug a nappalokat nem eltem meg olyan rosszul, mert hordoztam csatos hordozoban sokat, es ugy nem sirt. Az ejszakakrol mondjuk ne beszeljunk. Most 4 eves, impulziv gyerek. A neveles meglatszik rajta, mert nagyon egyuttmukodo, tarsadalmi normakat betarto gyerek, de a hirtelenjovo indulatait nem tudja magaban tartani vagy kezelni, konnyen kiakad. Mar a hasamban is nagyon aktiv volt, rengeteget mozgott, es babakent is nagyon hangosan jelzett szinte azonnal, ha valami nem tetszett neki. A kicsinel meg pont forditva. Kurcinka az Eleven kolykok c. konyveben azt irja, ennek genetikai okai vannak, es a gyerekek 15-20%-a ilyen. Szoval ezek alapjan regen is kellett, hogy legyenek ilyen gyerekek. Viszont nem definialtad a ,,regen”-t. Mikorra gondolsz? 70-100-200-500 evvel ezelottre? Nagyon nem mindegy. Igy olyan, mintha a ,,regen” valami elkepzelt, utopisztikus valosag lenne, mikozben minden kornak megvannak az elonyei es a hatranyai.

A kerdesedbol es a valaszaidbol azt veszem ki, hogy tobb segitsegre vagynal, szeretnel aludni, es szeretnel tobb gyereket, ha ezek meglennenek. Tokre megertelek. Szerencsere a masodiknal mar nalunk joval tobbet segit a ferjem, pl. a meg mindig ebredo nagyot o rendezi ejjel, (azert vannak ataludt ejszakak is nala mar), es nappal is hetvegen meg estenkent. Igy bevallaltam masodikat is, es ha kello ido eltelik, talanjut energiank meg egy harmadikra is.