Ti egyedül vagy tarsasagba mentek el babakocsit tolni?

Nincs társaság akivel sétálhattam volna, mondjuk amúgy is bénán néz ki mikor látom, ahogy 3-4 babakocsis libasorban tolja a járdán "együtt" sétálunk címszóval, közben meg 2 szót nem tudnak váltani..

A cél nélküli séta nekem is a halálom, minek menjek körbe körbe a házak között, pláne ha a gyerek alszik.. Ha néha meg is tettem úgy éreztem mindenki hülyének néz

Fura kicsit nekem ez a "babakocsit tolni" megfogalmazás, de ha jól sejtem, arra gondolsz, hogy kivinni levegőzni, sétálni?

Hát nekem már egyik gyerekem sem babakocsis, de általában egyedül vittem mindkettőt, kivéve hétvégén, akkor általában családilag mentünk sétálni. Pedig mindkét gyereknél volt környéken lakó szintén babás ismerős, de valahogy elég nehéz volt összeszervezni, hogy egy időben menjünk. A kicsinél ráadásul a délutáni séta fixen az volt, amikor a nagyért mentünk a suliba, az 20 perc oda, 20 perc vissza gyalog, időre kellett menni, nem értem rá másokra várni.

Mondjuk megmondom őszintén, a céltalan sétálást én se mindig szerettem, főleg délelőtt. Bevallom, azért olyan is előfordult nem egyszer, hogy a délelőtti alvás idejére időzítettem a sétát, két kör a ház körül, és már aludt is, akkor felvittem és kigurítottam az erkélyre aludni babakocsistul. Ő levegőn volt, nekem meg volt két órám akármit csinálni.

Mikor a fiam volt pici, volt egy másik baba is a környéken aki 1 hónappal volt fiatalabb az enyémnél. A védőnőnél rendszeresen találkoztunk, majd mikor kiderült, hogy közel lakunk, összebarátkoztunk az anyukával, és majdnem mindig együtt mentünk sétálni. Később bökcsibe és oviba is együtt jártak, suliba másik osztályba került.

A lányommal nem volt ilyen együtt sétálós anyuka, pedig több ismerősömnek is volt egyidős babája az enyémmel. Hívtam őket 1x-2x, de leráztak, hogy ők nem sétálnak, nekik pont akkor nem jó, más a napirendjük, stb. Vele egyedül babakocsiztam.

A fiammal a kórházi szobatársammal (1 nappal szült hamarabb mint én), eleinte találkozgattunk, de elköltöztek.