Mièrt èrzem "szègyenfoltnak" a terhessèget?

Pont ez jutott eszembe, hogy mindenképp keress egy pszichológust, mert ezek az érzések sajnos kihatnak a babára, az ő későbbi életére. Tudatalatt érezni fogja, hogy (közvetve) "őt" szégyellted a terhességeddel.

[link]

Ezeket az érzéseket jó lenne átalakítani, hogy ne egyből tegyél bele valamilyen gátat a születő gyerekedbe - ha már egyszer ott van, ez nem megváltoztatható, viszont a te érzéseid és hogy mit közvetítesz felé, azok megváltoztathatók (ha te is akarod)

Volt esetleg korábbi terhességed, amit meg kellett szakítani, ami miatt szégyenkeztél, mert nemi erőszakból, vagy túl fiatalon volt?

Mindenesetre keress pszichológust szerintem is.

Régen a meddő nők értéktelenek voltak, a férjük elhagyta őket, a termékenység, az anyaság érték, inkább büszkeségre van okod. Tudom, hogy ez nem elhatározás kérdése, hogy akkor mától büszke leszel, csak egy kicsit bátorítani akarlak.

Jobb, hogy lesz sajátod, mint az örökbefogadás, mert így hasonlít rátok és a ti génjeiteket viszi tovább és csodálatos lesz majd, meglátod!

Jó egészséget és sok boldogságot kívánok neked!

Ez az utolsó hozzászólás, mint olyan nőt, akinek lombikkal lett csak gyereke kicsit elszomorítóan érint... még ha a kommentelő oda is írta, hogy régen. De mivel a mondat második felét a kérdező kontextusában vetítette ki, így nehéz elvonatkoztatni tőle, hogy ez mennyire is vonatkozik a mai meddő nőkre is...

Bocs az offért.

Utolsó, elég fura vagy, ha azt érzed, a lombikos gyerek/anya értéktelenebb. Miért lenne az? Ha azt nézem, hogy több áldozatot hoztál a gyerekért, inkább értékesebbek vagytok. Ne mindenben a rosszat, negatívat lásd! Szomorú, hogy fel sem tűnik neked, hogy egy válasszal valaki segíteni akart egy rossz lelki állapotú nőn?!

Persze ez a tipikus magyar mentalitás.