Gyereknevelésben vitás kérdéseket hogyan oldjátok meg?
Tudom az a jó ha apa anya egyetért vagy legalábbis úgy csinál. De mi van ha ez nem működik?
Konkrétabban: nem rég visszamentem dolgozni. Ezért apa most sok olyan dologgal találkozik, amivel régebben nem mivel én voltam velük itthon és kb én neveltem őket, most viszont osztódnak a terhek. Pl hogy nehezen indulnak el oviba (előtte sírdogál néha a nagy h nem akar menni) ilyenkor jön a vita, hogy el vannak kényeztetve nincsenek nevelve nem öltöznek egyedül stb. Én persze tudom hogy nem ennyire fekete vagy fehér a dolog, sok éves munkám van benne hogy " csak ennyire" hisztisek, én neveltem őkrt, tudom a hátterét miért nem szeret oviba járni, ismerem szeretem megértem őt/őket, persze fegyelmezem is, de csodaszerek nincsenek, egy kisgyerek az kisgyerek, rengeteg türelem kell hozzá, és a férjemnek csak most kezd leesni mennyi munkával is jár egy gyerkőc.
Aztán az édesség. A gyerek ne egyen mindennap. Ma pl ettek fejenként 2 pilóta kekszet semmmi mást. Ez szerintezrk sok? Minden nap kapnak valamit. Én is mind3nnap eszem édességet. A férjem is. Ki tudja milyen jövő vár rájuk. Tényleg ennyit nem lehet megengedni nekik?
Rovidre fogom: sok dologban nagyon nem értek vele egyet. Megbeszélni is iszonyat nehéz vele. Ti hogy csináljátok?
"életeben 3 sort nem olvasott el arról, hogyan kell egy dacos gyerekkel bánni"
Nem is kell róla olvasni. Gyereket nevelni nem könyvből kell. Mindenki maga tapasztalja meg. Lehet, higy neked a tutujgatas valik be, másnak meg a szigorú hozzáállás.
Elég érdekes az "én neveltem őkrt, tudom a hátterét miért nem szeret oviba járni" megjegyzés. Nem kellene esetleg az apjukkal megosztani, hogy a te velem3nyed szerint miért nem szeretnek oviba járni? De olyan mindegy, higy szeretnek e: kötelező. Az iskola is az lesz, mindegy, higy szeretik e, menni kell, mégpedig idore.
Édességet pedig nem kell mindennap fogyasztani, se 3 évesen, se 33 évesen.
10. Egyetértek, nálunk is ez van. Csak épp nem tudjuk megbeszélni.
Utolsó, van aki dohányzik, van aki tvzik naphosszat, van aki buliznu jár....nekem az édesseg a heppem, ez van. Nem gondolom hogy bűn lenne napi szinten kevés édesség, ha mellette nalonta 40 percet biciklizem, 1 órát kertészkedem stb stb valószínű aki semebnyi édességet nem eszik de otthon tesped vagy cigizik, többet árt magának.
De ez másik kérdés ne menjünk bele.
Igen igazad van elkellene mondani a férjemnej miért nem szeret oviba járni. El is mondtam ezerszer. Meg is értette. Abban is egyet értettübk hogy az ovi nem szeretem vagy nem szeretem kérdése. A különbség abban rejlik, hogy én azért megértem amikor nyűgös emiatt és nem akar menni, ő pedig nem érti meg. Mintha abszolút nem lenne benne empátia, képtelen egy gyerek fejével gondolkodni. Járjon oviba persze, de attól méf megértem ha neki nincs kedve elindulni hétfő reggel. Jobbat mondok, nekem sincs!
Attól még megyunk mert muszáj. De megértéssel fordulok felé és nem idegből rákiabálok
A legnagyobb bajom az hogy olyan dolgok vannak megkövetelve a gyerekektől es tőlem, amiket ő maga nem tart be. Pl tegnap megette az egész zacskó kekszet este filmhez engem meg se kérdezett kérek e. Egészségére. De akkor a gyerektől miétt kell sajnálni azt a 2 dbot?
Vagy szanaszét hagyja a ruháit. De a gyerektől elvárja a rendet. Vagy hogy ne kiabáljanak (játékból) ne hangoskodjanak pl hétvégén. De ő bömbölteti a zenét.
Sorolhatnám.
Én úgy gondolom lazábban kellene élnünk. Most gyerekek. 20 év múlva ezer olyan problémávap fog küzdeni az emberiség hogy most azt mondom, egyék meg azt a kekszet amig lehet. Értitek ezt? Mellette rendszerető vagyok fözök mosok kert stb szoval ne ugy kepueljetek el h iszonyat rumli van itthon, gyerekeket is mindenki dicseri irigyli milyen nyugisak
Ilyenkor adok hálát, hogy egyedül nevelem a gyerekem.
4 évig te is ezt csináltad, csak néha kaptál kritikàt a férjtől, most változna a dolog.
Én ilyen emberrel nem vitatkoznék, nekem jó anyának látszol, a férj elégedetlen, semmisejó, kritizáló zsarnoknak tűnik, aki nem ismeri a gyerekeit, csak elvár.
Miért nem mondod el, mi volt? Miért nem kérdez?? Nem érdeklik a gyerekei??
Szerintem nem érdeklik, csak eljátszik velük, mint egy kívülálló.
Nem beválás alapon megy a nevelés, teljesen normális utánaolvasni a pszichológiai háttérnek, ha nincs benned elég empátia, hogy rájöjj magadtól.
Megoldásnak azt tudom javasolni, hogy listázz, kettesben beszéld meg a férjeddel a dolgokat, de ne hagyd puffogni és elégedetlenkedni napközben, borzasztó érzés a gyereknek, ha érzi, hogy nem elég jó se ő se az anyja az apjának.
Szerintem nem sok amúgy az édesség, de én a gyerek súlyához nézem. 50 kiló vagyok, naponta kb 20 dkg édesség csúszik le nálam(keksz, túrógombóc, csoki, péksüti, kakaóscsiga, innivaló) a gyereknek ennek kb a felében szabok maxot.
napi kb 10 dkg édes holmivan nincs bajom
Koszi utolsó.
13: Nem tartom magam szuperanyanak, épp azzal kezdtem az egeszet hogy visszamentem dolgozni és már nincs olyan rend meg bódottság mint az elmúlt 4 évben. Olvass mielőtt írsz, tudom hosszú de nem muszáj kommentelni.
Én jó apának tartottam/tartom őt egész addig, míg meg voltak a szerepek, és bíztunk a másikban, sose kérdőjelezem meg hogy a munkában ő hogy teljesít, és ő is rámhagyott mindent 4 évig. De most ezzel a hirtelen jött kesztyű felvétellel nem tudok mit kezdeni. Ugy érzem mintha azért neheztelne rám amiért visszamentem melózni, mivel utalt is rá hogy maradhattam volna itthon rendezni a háztartást meg a gyerekeket. Csakhogy én meg iszonyat céltalannak érzem jó ideje az életem, most orulok a melónak, hogy végre ujra hasznos vagyok stb.
Jó apának tartottad egészen addig, amíg csak a munkával volt elfoglalva és nem szólt bele a nevelésbe...???
Ez rólad is mindent elmond, nem csak róla
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!