Kismamik, anyukák, egy ilyen után váltanátok orvost félidő környékén?
Első babás kismama vagyok, nagyon félek a szüléstől. Nem, ez nem hiszti, és nem nyugtat meg, hogy még hányan csinálják végig rajtam nap, mint nap, mennyire természetes folyamat, stb. Engem már 1-1 komolyabb menstruációs görcs a padlóra tesz... Elmondtam a félelmeimet az orvosomnak, és hogy császárt szeretnék. Ő mondta, hogy szerinte legyen az, hogy vajúdok, megnézzük hogy bírom, és ha akkor ott úgy érzem, hogy nem megy, akkor megcsászároz. Ez valahol középútnak tűnt, így belementem. Viszont most szült nála egy ismerősöm (közeli barátnőm rokona), és nála is ugyanez lett volna a menetrend. Viszont mikor szólt, hogy már nem bírja, 2 perces fájásai voltak, az orvosom annyit mondott, hogy ezt ki kell bírni, és hogy már "nem sok kell". Még 9 órán át vajúdott, mondta hogy a végére inkább meghalt volna. Alul is szakadt teljesen, mondta a barátnőm hogy 3-4 gyereket terveztek, de most az első után azt mondja, hogy soha többet, és ha nem lenne annyira sz.rul, és képes lenne lábra állni, vagy akár csak felkelni, akkor már másnap eljött volna abból a kórházból. Félek, hogy velem is simán megcsinálná ezt, pedig mi miatta döntöttünk az állami kórház mellett, hogy csak az az orvos legyen mellettem, akihez korábban mindig jártam, ismer, stb. Nem akartam a terhesség elején még az orvosválogatással, kórháznézéssel is vesződni, de most nagyon elbizonytalanodtam. Nem volt soha semmi nőgyógyászati problémám, de az éves szűréseket mindig rendes volt.
Vagy szerezzek egy papírt egy másik szakorvostól, hogy csak császárral szülhetek?
válasza: válasza: válasza:Azt se tudod milyen fájdalom egy császár, de te váltig állítod, hogy neked az jobban menne???
Te nem vagy 100as!
De ha ennyire fel akarod magad vágatni, menj magánba, pár százezerért-millióért azt kérsz, amit akarsz.
És van egy jó hírem, akik természetesen szülnek, nekik is eljön az a perc, amikor azt mondják, most itt fognak megdögleni... De aztán mégsem!
Szóval szr ez ígyis- úgyis, üdv a való világban!
válasza: válasza:Én nem akarlak rábeszélni/lebeszélni semmiről. Nálunk sincs eda amúgy még gáz se, én is mondtam a férjemnek hogy én itt most meghalok, meg nem szülök többet.. azóta van mégegy gyerek.
Na de amit az egyik ismerősöm átélt azt nem kívánom senkinek neki "véletlenül" belevágtak a húgyhólyagjába.... Úgyhogy azért gondolkodj el melyik a jobb....ráadásul egy tapasztalt főorvos volt
válasza:Figyelj kérdező, te nagyon el vagy tévedve. Honnan jön ez az ostobaság hogy a császármetszés fájdalommentesebb??? Fogalmad sincs miről beszélsz. Nekem 2 éve volt császárom, de ha lehet soha többé... Másfél évig!!! Mondom, másfél évig fájt mint állat a hegvonalam, illetve csípőcsonttól csípőcsontig annak vonalában a legkisebb frontra, emeléskor, menseskor. Utóbbi kettőt még most is megérzem és ez így is marad. Barátnőmnél meg tesómnál ugyanez van.
És egyáltalán nem volt gond a sebemmel vagy ilyesmi. Felszívódó varratokat kaptam, drain cső se kellett, tehát úgymond szövődménymentes vagyok. Spinális érzéstelenítésem volt, a derekam azóta is fájós ha sokat talpalok.
A gyerekágyon volt egy szobatársnőm aki a 6.-at szülte spontán és csak nézett minket "rokkant" császárosokat, a másik szobatársnőmmel felkelni alig bírtunk a babánkhoz... A spontán szülő nő meg 3 órával szülés után már vígan ücsörgött az ágyban és szoptatott. Mondta is hogy összeteszi a két kezét amiért őt nem kellett műteni.
A 2,5 kilós babám is nehéznek éreztem, nagyon rossz volt emelni még itthon is!
Nagy hasi műtétről beszélünk, nem kell divathisztizni.
válasza:Nekem is császár lett és nem volt gáz egyáltalán. Első 3 nap fájt úgy igazán meg az első hét valamennyire, utána csak ha emelnem kellett.
Én szülni akartam, de utólag nem adnám oda egy nagy gátsebért. Én emiatt vàltanék orvost amúgy, normális gátvédelem, metszés, szülésvezetés mellett nagy gátszakadás azért ritka.
válasza:Én is így voltam mint te. Mármint nem féltem, rettegtem a szüléstől. Amiket meséltek a barátnőim, hát gondoltam remélem császár lesz. Igen... Aztán kimondta az orvos, hogy rögtön császár én meg majdnem össze estem. Altattak tehát semmire nem emlékszem. Amikor felébresztettek hirtelen olyan pokoli fájdalmat éreztem mint még soha. Néhány óra múlva konkrétan annyi, hogy oldalra forduljak nem kevesebb mint 15 percbe telt. Amikor fel kellett ülnöm, a vizet ittam, szédültem és hánytam annyira fájt. Felálláskor pedig kapkodtam a hasamhoz mert úgy éreztem kijönnek a beleim. Napokig szó szerint úgy mentem mint egy zombi. Talán 2 hétig a kanapén aludtam mert támaszkodás nélkül nem tudtam felülni. Ja és az előtte szinte fájdalommentes menstruációmból mostanra olyan görcsök lettek, hogy konkrétan alig tudok kiegyenesedni.
Szóval ha még nem volt benne részed ne gondold, hogy könnyebb. Persze volt egy másik császáros anyuka is aki rögtön szinte felpattant de volt tőlem rosszabb is. Ő 4 nap után tudott először felállni hiába erőltették. De azért ÁTLAG a természetes úton szülők néhány órával szülés után már sétáltak.
Szerintem ezt jól gondolod meg!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!