Jogos, hogy felkaptam azon a vizet, hogy a 8 éves gyerekemet a vendégségből konkrétan kirakták az utcára, hogy induljon haza?
Két utcára tőlünk lakik egy kis barátnője, nála voltak játszani. Alapból úgy indult, hogy hozzánk jött ma délután egy osztálytársa, és akkor hívott fel a szomszéd utcában lévő lány anyukája, hogy itthon vagyunk-e, nincs-e kedve átmenni a lányomnak hozzájuk. Mondtam, hogy nálunk van egy barátnője, de megkérdezem őket. Benne voltak, örültek is, és átsétáltam velük. Mondtam, hogy 6-ra ott vagyok, de bármi van, csörögjenek, otthon leszünk. Már volt náluk többször, nálunk is a lány, nem volt idegen ott.
Erre 5 után pár perccel csengetnek, kinyitom az ajtót, és ott volt a lányom, meg a barátnője (akivel átmentek). Kérdeztem, mi történt, és mondták megszeppenve, hogy hát haza lettek küldve, merthogy játszottak az udvaron, és a lányom véletlenül meglökte futás közben a 3. kislányt, akinek lehorzsolódott a könyöke nagyon, és elkezdett sírni. Ezután annyi volt, hogy az anyuka bevitte a kislányt, hogy lefertőtlenítse a kezét, apuka meg elkezdte kiterelni a lányokat, hogy akkor jóéjszakát kíván. Mondta a lányom, hogy be akart menni a házba, hogy jól van-e a barátnője, de az apja elállta az utat és terelte őket ki a kapuhoz. Akkor nem mutattam, hogy ezen mennyire kiakadtam, mert a lányom alapból rosszul érezte magát, hogy miatta esett el a kislány. Hívtam a szülőket amúgy, de nem vették fel. Írni akartam utána egy sms-t, hogy remélem minden rendben van a kislánnyal, de a férjem szerint ne puncsoljak, meg inkább nekik kéne érdeklődni, hogy a két lány hazaért-e. És igazából ezen vagyok ki, hogy miért nem lehetett szólni nekem?! Direkt mondtam, hogy bármi van, hazajönnének, vagy valami, szóljon, mert itthon leszek, átmegyek értük. Most itt fortyogok más lassan két órája, és tanácstalan vagyok.
Nyilván persze, nyugtassák meg a gyereket, de az én lányom sem direkt lökte meg, nem egy neveletlen, aggresszív gyerek... Először gondolkoztam, hogy írok nekik (ha már vissza nem hívnak), de este 10-kor már mit? Vagy holnap, tiszta fejjel menjek át, ha már a telefonra nem reagálnak?
Én 6-kor átmentem volna, hogy jöttem a lányomért.....
Csakhogy érezzék a dolog súlyát.
/ annak ellenére, hogy a mi településünkön a 7-8 évesek már mehetnek egyedül iskolába is, de nem mindenhol ennyire biztosnságos, vagy vannak ehhez szokva a gyerekek/
Akármi is volt,nagy taplóság ez tőlük,az meg végképp,hogy utána még a telefont se veszik fel.Ma menj át,és kérdezd meg mi történt tegnap,hallgasd meg az ő verziójukat is.És mondd meg,hogy marha nagy szerencse hogy otthon voltál,mert pont el akartál ugrani valahova,még jó hogy a gyerekek be tudtak jönni a házba.Mondd meg nyugodtan,hogy felelőtlenség volt így hazaküldeni őket,ha valami történik velük,akkor mi lett volna ?
Többet ne engedd át oda a gyereked,meg az a gyerek se jöjjön hozzátok.
Eszek megáll. Ekkora parasztot..
Ezek után azt hiszem én nem hívnám át és az enyém se menne át hozzájuk
Szépen át kellett volna menni 6kor, hogy hello jöttem a lányokért.
Akárhogy is volt, nem b*unk ki az utcára ránk bízott gyereket, igazán felhívhattak volna, hogy menj èrtük.
Ugyanaz jutott eszembe elsőre mint a 11-nek, 6-kor mosolyogva becsengettem volna hogy jöttem a lányokért. Hacsak nem rongyolok át azonnal és borítom rájuk az asztalt.
De én nem hagynám szó nélkül a helyedben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!