Nektek mi számít bele a "semmire vállalt gyereket" dologba?

Aki hónapról hónapra él, vagy nem él meg.

Nincs munkáka, vagy nem figyel próbaidő alatt ( erre is vannak esetek, amikor oka van és nem felelőtlenség)

Nincs valamennyi félretett pénze

( beüt a krach, akkor nem mondhatja a gyereknek, hogy nincs kenyérre valo se)

Nálam egy albérlet, vagy hogy nons autó nem kizáró.

Bp vagy nagyobb városben nem is kell igazán a kocsi.

A legnagyobb baj az instabil kapcsolat általában.

Jah...és 20 év alatt ritka, hogy jó döntés / vannak kivételek!/

/ ezt pont úgy véleményezem, mielőtt a "semmireszülünk nácik" megjelennek, hogy 9 éves kapcsolatba, stabil munkahelyekre, tehermentes házba, és autóval lettt gyerekünk

Volt itt ma egy kérdés, utazás gyerekkel, onnan másoltam ki ezt a kommentet:

"Első, már ne is haragudj, de nem sokan tehetik meg fiatal házasként, hogy havi 75 ezret félretegyen, hanem örül, ha hónap végére marad még pénze. Elképzelésed sincs, hány szülőnek gond csak az őszi/téli cipők, kabátok, anorákok megvétele? Nem tudom, te hol élsz, de egy Gyed-ből és átlag fizetésből élő fiatal pár, akiknek még lakáshitele is van, igen szűkösen élnek."

Na ők azok, akik a semmire vállaltak, örülnek, ha hónap végére marad pénz, és tud kabátot venni a gyereknek. És mi van, ha apuka elveszíti a munkáját? Akkor éheznek? Vagy télen elromlik a fűtés, és nincs pénz megcsináltatni. Beteg lesz a gyerek, és nincs pénz gyógyszerre.

Oké 4-es 5-os, de ennyi erővel a gyerekek 85%-a vagy a semmire születik, vagy a szülei 20 év alatt kerülnek olyan mélypontokra amikor épp kb ez a helyzet.

Nézzünk pl engem. Apám kifejezetten tehetős anyám közalkalmazott. Elváltak. Apám nem fizetett gyerektartast, beütött a bokros csomag is. Mi is marol holnapra éltünk. Aztán pedig anno nem a semmire vállt anyám. Aztán lett jobb is a helyzet. Mire leérettségiztem már elég jó anyagi körülmények között éltünk.

Na most ebből kiindulva 20 év túl hosszú idő ahhoz hogy kijelenthesd te aztán nem a semmire vállaltál és sose kerülsz szar helyzetbe. Az egyik kereső kiesése pedig mindig igen nagy érvágás, gyed alatt főleg.

Ettől én nem gondolom, hogy a fiatalok ne vállaljanak gyereket. Persze az ember általában már jobb anyagi körülmények között él 40 evésen, mint 20, de hát nem mindenki akar addig várni.

Szerintem ha mind a két félnek van stabil munkája és egy megszokott stabil életszinvonala nincs oka azért nem vállalni gyereket, mert mi van ha... ilyen alapon egy gyerek sem születne meg...

Nálam a semmire vállal az az, amikor gyerek nélkül is épphogy kijönnek hó végén, vagy akár ki sem jönnek. Nem az amikor 1-2 gyerek mellett nehézséget okoz a ruhatár frissítése. Azért reálisan tényleg nagyon kevés család tud 70 ezreket félre tenni. És ez szomorú mert dolgozó emberekről beszelunk akik többsége nem elissza a pénzét, hanem mire leadozik, mindent kifizet, odáig jut, ameddig.

Nálam a semmire szülés:

- kismamának sosem volt munkája.

- apuka hol dolgozik, hol nem.

- mamahotelba szülés

- nincs elég pénz még kettejükre sem.

Az albérlet, vagy kocsihiány nem semmire szüles. Én őszintén munkaviszonyhoz kötném a gyerekvállalast, de ugye ez kivitelezhetetlen.

Az, ha valaki nem tud 70ezreket félretenni, nem indok. A magyar csalások jó, ha 10-20ezret félre tudnak tenni. Amondo vagyok, ameddig mindent meg tudnak adni a gyereknek(kaja, ruha, meleg víz, erzelmi biztonság stb), addig a félretevés elhanyagolható.

Mi sem mindig rakunk félre, de nem azért mert nincs, hanem mert ha kell valami, megvesszük, es nem fillérezünk fizu előtt 2 nappal, hogy jaj kenyeret kell venni. Ha váratlan kiadás van, az sem okoz gondot, a párom pedig olyan helyen dolgozik, ahol megbecsülik, ha pedig úgy érzi, hogy nem, sosem mondana fel anélkül, hogy ne lenne másik.

Azt gondolom, az embernek több lábon kellene állnia, több szakmával, amihez ért, de sok pasi nem életre való, értegy valamihez, azt jónapot. Ha kirúgják, akkor összedől a világ.

Aki gyereket nevel, nem engedheti meg magának, hogy munka nélkül maradjon huzamosabb ideig. Ezt kell szemelőtt tartani.