Nagyok az elvárásaim a párom felé?
Van egy 1 éves kislányunk. Hárman lakunk egy albérletben. Párom irodai munkát végez,nem várom el,hogy sokat segítsen mégis néha jólesne, ha magától nekifogna pl.porszívózni.
Sajnos nem sok időm van a kislányom mellett, mióta szaladgál, egyre kevesebb szabadidőm jut.
Szokott segíteni este mosogatni, meg a fürdetésnél megcsinálja a vizet, estére a tápszert.
Mondtam neki,hogy néha egyszer-kétszer felporszívózhatna magától, vagy tisztába tehetné a kislányunkat, vagy megetethetné. Erre a válasza az,hogy ő megcsinálja, de mindig hívjam fel rá neki a figyelmét...
Nem is értem. Ez normális,hogy magától semmit nem akar csinálni, és könyörögnöm kell neki?
Persze mindent megcsinálok én szívesen... De néha jólesne.
Hát nem teljesen úgy zajlik le a dolog,ahogy gondoljátok. Egyrészt nincs szívem utasítgatni munka után, másrészt ha mondom neki, akkor meg egy idő után azt vágja a fejemhez,hogy parancsolgatok neki. Ha mondom neki sem úgy kell elképzelni,hogy rögtön megcsinálja. Egy hete kérlelem,hogy legalább a porszívózásban segítsen. Megcsinálja pár nap múlva, de ha én mondom,nagyon felületesen csinálja meg.
A gyerek mellett kb úszik a lakás sokszor... Mindennap tiszta ruhával, főzött étellel várom itthon. Ha nem lennék itthon, is muszáj lenne neki takarítani, tisztán tartani a lakást. De megcsinálom én... Nem várom el mindennap, de egyszer-étszer jólesne, ha figyelmességből saját maga elővenné a felmosót és felmosna.
Egyébként én is dolgoztam már 10-11 órakat is, és bizony munka után muszáj volt megcsinálni a házimunkát is...
Főzni magamra stb.. de neki nem kell egyiket se. Csak 3 hetente egyszer ha saját maga meglátná a piszkot a szőnyegen,és azt mondaná,na ezt fel kell porszívózni,mert nem öntisztuló szőnyegünk van.. hihetetlenül jólesne számomra.
A gyerekkel se szeret már foglalkozni, mindenre az a válasza,tegyem be a járókába, hadd ordítson...
Nem tudom miért nem lehet vele rendesen játszani, arra is kérni kell.
Megint nem igazán sikerült jól leírni a problémát a kérdésben, pedig így is indokolatlanul hosszú.
A könyörgésnél sokkal fontosabb, amit most írtál, hogy, tedd be a járókába, hadd ordítson. Erről beszéltetek már komolyabban?
Probléma akkor ezekszerint az,hogy én sajnos nem várhatom el a saját páromtól,hogy néha magától meglásson itthon dolgokat.
És igen, ha foglalkozni kell a gyerekkel már az van,hogy tegyem be a járókába, hadd ordítson úgy ahogy akar...pedig mostanság eszmelétlen fogfájós.
Páromnak is szólni kell, de akkor megcsinálja.
Vagyis mosogatás stb azt megcsinálja magától, megfürdeti az egyiket (2 kicsi van, váltva szoktuk, ki mikor melyiket), de pl tisztábatétel, öltöztetés, etetés, szólnom kell.
(Öltöztetésnél ki kell tennem a ruhát, mert bár feltalálja magát, de ha ő választja ki, az általában nem éppen találó....)
Én is hibás vagyok, hiszen tényleg nem lehet könnyű velem...
Igazából mindennapom ugyanabból áll, pihenni,kikapcsolódni csak akkor tudok, ha alszik. Bár délután sem sokat alszik.
Hétköznap nem tudok mindent megcsinálni sajnos házimunkában,így hétvégére marad. Közben jó lenne mindkettőnknek kikapcsolódni, de itt van egy szuperaktív kislány, aki ezt megnehezíti. :)
Nagyszülők messze laknak,így ritkán jönnek segíteni.
Akkor elfogadom,hogy szólni kell neki, de remélem nem az lesz mint múltkor..amikor a fejemhez vágta,hogy mindig utasítgatom ill.parancsolgatok neki. :D
Ezért sem tudom,hogy néha már mit csináljak,mit mondjak neki hogy az mindkettőnknek jó legyen. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!