Van még rajtam kívül olyan kismama aki csak a párjára számíthat?

Húgom férje sajnos a fia születése előtt 1 nappal hunyt el balesetben. Ami anyagi - vagy akár így babagondozási - segítség létezik, ő és a kisfiú mind megkapta. És hidd el, biztos vagyok benne, hogy húgom mindet neked adná, konkrétan az összes baba és gyerekholmit, ha cserébe láthatná a fiú az apját, akár csak egyetlen egyszer még. :)

Lehet még fiatal vagy, de hidd el, mert én tudom és láttam és tapasztaltam, hogy végül SOHA nem az anyagiak jelentik az igazi gazdaságot, vagy kincseket. Gondolj erre. És azt is tudom, hogy a hormonok miatt nehéz, de ilyenkor próbálj meg kettőt hátralépni és beleképzelni magad a saját helyzetedbe kívülről. Mert akkor tudni fogod, hogy valaki - hiába minden létező baba-kütyü-mütyür - most konkrétan téged irigyel, mert a te gyerekednek van apja, és ez olyan dolog, amit nem lehet megvenni.

Igen, mi a férjemmel csak magunkra számíthatunk. Anyukám még az unokája születése előtt meghalt, nekem speciel az ő támogató jelenlétének hiánya az ami eddig is fájt, sosem az anyagiak meg, hogy nem kaptunk semmit. Én imádtam beszerezni azt, ami kellett, mert az pont olyan lett, amilyet én akartam. A fiúnk viszont csak profitált ebből, mert nagyon jó lett az apa-gyermek kapcsolat és a férjem imádja a kisfiát. Az én- és a Mi-idő az, amiből így a minimal jut, de tudom, hogy lesz ez jobb...ez most egy ilyen korszak :)

Úgy érzed a gyermeked hiányt fog szenvedni bármiben? Megvan mindene, ami igazán számít? ;) Szerető szülők!