Egy autista szerintetek megkaphatja a fogyatékossági támogatást?

Nem és nem is kellett volna ennyire belenevelni, hogy ő fogyatékos, mert ez nehezíti, hogy alkalmazkodjon.

Ha enyhén érintett, teljesen normális életet élhetne.

A kèrdezőnek:

Az autizmus ònmagában nem betegség de, valamilyen szinten tarsul szindrómàval ennek a mértèke számít.

Hàzidoki eleve nem tölthet ki ilyen kérdőívet csak az arra szakosodott orvos, pl. autistàkkal foglalkozó pszichiáter.

Ha a vele társult szindróma enyhe, akkor kiesik a sérültek/fogyatékosok támogatása alól, mivel önállòan teljes èletet is èlhet, aminek inkàbb örülni kell, nem felhàborodni!

Nagyon pènzéhes vonyìtás ez! Remélhetőleg nem szàndèkozol fejbeverni ha màr ilyet is írsz, hogy

"ha valamilyen agyi fogyatékossága van megítélnék neki?"

A màsik: 21 even àt nem voltàl kèpes utána jàrni pl. annak hogy mi fàn is terem az autizmus, csak az érdekel hogy mi jàr, te betegelme!

A harmadik: 21 éves, és befejezte az iskolàt?! Mikor fejezte be? most 21 èvesen?! Akkor az a làny már szakmàt is tett le, valószìnű hogy érettsègit is.

Hagyd élni, nincs jogodba elnyomni a rohadt pénzéhes felfogásod miatt!

Autista az èn gyerekem is, az ilyen szülőket akik elnyomjàk a gyereket min te is, felaksztanàm!

Kedves kérdező!

Két út van: egyik lehetőség, hogy továbbra is az emelt összegű családi pótlékot kapja SAJÁT JOGON. Ehhez egy komplex minősítés nevű eljárást kell kezdeményezni, melyhez a háziorvos ad beutalót. Gondolom ez az ami megvolt.

A másik valóban a fogyatékossági támogatás, ehhez általában ott szoktak felvenni egy Vineland nevű tesztet, ahol a diagnózisát kapta - vagy érdemi információt adnak a továbbiakról.

Ha e teszt szerint ("autonómia teszt") súlyos fogyatékosnak számít, akkor jogosult a támogatásra.

Persze a világ ennél bonyolultabb, érdemes felvenni egy támogató szervezettel a kapcsolatot (a fővárosban a Salva Vita és a KézenFogva Alapítvány ismert nevek, illetve az Autisták Országos Szövetségénél is tudnak segíteni mi-hol-merre).

Természetesen a Google minden esetben segít elérhetőséget találni ezekhez... ;)

Gyermekkori autizmus diagnózissal a minimális "szükséges" százalékot (ami amúgy 40%) simán meg kell kapnia. A dolog ott kezd izgalmas lenni, hogy minden létező legapróbb dologról FRISS orvosi papírnak kell lennie...

Épp ezért érdemes elmenni neurológushoz, pszichiáterhez, stb-stb

Hosszú "csatára" érdemes számítani.

A munkaképesség dolgot nem érdemes ennyivel elintézni, ugyanis később ha nincs jövedelme, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásból stb nem tud megélni... És a rokkantsági járadékhoz is kell 3 év munkaviszony. Ezt valahogy, valamilyen keretek között meg kellene oldani.

(A primitív bunkókkal/trollokkal nem érdemes foglalkozni. Mindenütt ott vannak.)

4, minden igaz, amit írtál egy középsúlyosan vagy súlyosan érintett esetnél.

De a kérdező gyerekéé ENYHE.

Enyhe esetnél nem a szegregációnak kellene lennie a célnak, hanem az integrációnak.

A 4esnek: Primitív troll vagyok, mert azonnal felismerem a helyzet szomorú anyagi érdekeltségét és merem letenni mennyire elítélem az ilyen szülőt?!

Az 5ösnek meg zöldkéz.

(A 2es és a 3as is én voltam)

Nincs olyan, hogy enyhe autizmus. Az autizmus sosem enyhe, lévén, hogy az egész személyiségre kiterjedő, átható pervazív fejlődési zavar. Ezt azok az idióták találták ki, akiknek gőze sincs erről az egészről. 7 éves korom óta stresszeltem azon, hogy mi bajom van, miért vagyok tök más, mind minden ember? Alvászavarom volt gyerekkoromtól, azóta a stressztől önálló alvásom sincs, csak gyógyszerekkel lehet altatásban tartani. 18 éves koromig kitűnő tanuló voltam, országos matekversenyen 14. voltam 14 évesen. Majd az 5 éves egyetemet végigbukdácsoltam 10 év alatt, amibe belerokkantam, 23 évesen mániás depresszióm lett, mert nem értettem, hogyan hülyülhettem el egyik napról a másikra? Hiába végeztem el 10 év alatt az egyetemet, sehol nem tudtam elhelyezkedni, mert mindenhonnan kirúgnak. Eleve olyan fáradékony vagyok az autizmus miatt, hogy fele annyit sem bírok, mint más, napi 8 órában dolgozni nem bírok. Gyerekeim vannak, a férjem főz, bevásárol, mos, ellátja a gyerekeket, mert én kikészülök a mindennapi tennivalóktól. Már gyerekként sem végeztem házimunkát, amikor még nem tudták, hogy autista vagyok, mert teljesen kimerültem tőle. Sem magamat nem tudom ellátni, mást meg pláne, amikor van alkalmi munkám, abból van minimális bevételem. Rengeteg helyen próbáltam már dolgozni, a leghosszabb munkaviszonyom 1 év volt, nagyon durva koncentrációs zavarom van.

F8410 atípusos autizmus diagnózisom van, és ma jött meg a papír, hogy a Magyar Állam szemében nem számítok fogyatékosnak, mert tudok beszélni, és nem nyáladzom.

A fogyatékossági támogatás a fogyatékosságból eredő károk csökkentésére lett kitalálva. Ráadásul egy csomó kedvezmény jár az autizmusra, SZJA kedvezmény, utazási kedvezmény, és semmit sem kap meg az ember, ha nem jár neki a fogyatékossági támogatás. A férjem tart el, ő lát el, és az ő nevén van egy cégünk, amiben ő papíron foglalkoztat engem, a cégnek bevétele nincs, azért, hogy legyen egészségbiztosításom, és tudjak orvoshoz járni. Nyugdíjam sosem lesz, ahogy munkaviszonyom sem, kb. megdögölhet az ember, és még azt merik mondani, hogy az autizmusom enyhe. Ha olyan k*va enyhe, akkor miért kell minden munkához jó teherbírás, stressztűrő képesség és kommunikációs meg szociális képességek? Az érdekérvényesítő képességről meg ne is beszéljünk…

Attól, hogy van, aki tud élni ezzel a szarral, attól ez nem jelenti azt, hogy erre mindenki képes.

Ezt a baromságot meg, hogy rászoktatod, hogy olyan, mint a többi, és majd beilleszkedik… Ez nem ezen múlik. Ettől még nem fogja tudni megoldani a szociális helyzeteket, és nem lesz tőle neurotipikus… A ti agyatok az összkép felől megy a részletek felé, ezért így láttok, hallotok, kommunikáltok. A mi agyunk az összes részletet érzékeli egyszerre, és abból rakja össze az összképet. Ez baromira kimerítő idegileg, marhára megterheli az agyat, ami miatt lassabban is reagálunk, és pl. több ember között elveszítem a fonalat, nem bírom a tempót, nem bírom követni a beszélgetés sebességét, nem tudom, ki mit mondott, és ez baromi ciki, emiatt nem tudok több emberrel kommunikálni egyszerre. Ráadásul soha senki nem érti, amit mondok, mert ők máshogy érzékelik a világot, nem látják a részleteket, így nem értik meg a legalapvetőbb dolgokat sem, amitől a falnak tudok menni, mintha egy másik bolygón kellene élnem, mint, ahova születtem.

Nekem is marha egyszerű lenne az élet, ha mindenki autista lenne, és annak lennének nehézségei, aki nem autista. Szemétség ez az egész! Neten olvastam egy középsúlyos autistáról, aki dolgozni jár és autót vezet, mégis középsúlyos. Persze, nyilván, félállásban dolgozik védett munkahelyen. Vicc ez az egész…

#7

Részvétem neked. Hasonló problémával rendelkezem, és nekem is csak az tűnik fel, hogy az emberek annyira toleránsak akarnak lenni a betegekkel, hogy versenyben vetik meg őket.