Ti hogy csináljátok/csináltátok a beszoktatást? Mit tennétek ebben az esetben?

" van olyan, aki a végén úgy döntött, mégsem viszi bolcsibe a gyereket?"

Van.

Úgy volt, megyek vissza, intéztem a papírokat, megkezdtük a beszoktatást, de a gyerekről ordított (akárcsak a tiédről), hogy nem áll készen, így nem erőltettem.

Én is ismerek olyan anyákat, akiknek kell az idő nyugiban, utána viszont szuper anyák, feltöltődnek, és mint akit kicseréltek, szépen nevelik a gyerekeiket.

Nem szabad elítélni ezért senkit sem, mert nem vagyunk egyformák. Inkább legyen valaki magába, mintsem frusztrált idegtotyi anya legyen, aki később a saját gyerekén vagy a környezetén vezeti le a feszültséget. Rossz helyre jöttél megkérdezni, ugyanis itt a sok szuper anyu, meg a sok mártír, aki inkább elnyomja magában a valós vágyakat, és még tagadja is, mert úgy helyes.

Szvsz, szerintem a kicsi érzi rajtad a bizonytalanságot, a gyerekek nagyon fogékonyak erre a dologra! Na mega feszkót.. iszonyat átveszik, és kész a depi. Döntsd el, hogy mit akarsz, és várj, amíg érett lesz rá, 1-2 hét nem a világ! De mindenek előtt szedd ráncba magad, mert miattad is ilyen, mert átveszi tőled.

Amúgy itt rendszerint leszúrják azt, aki énidő meg miidő igényes, nem te vagy az első. De nem is kell felvenni ezeket névtelenül, anoním módon! :))

Az a baj, h nincs folyamatos rendszer az életében a bölcsivel kapcsolatban.

Ha minden nap menne, akkor megszokná, de mivel csak két napot megy egy héten, ezért nem is emlékszik rá egy hétvége útán, h ő bölcsis és gyakorlatilag mindig újra kell szoknia, vagyis előröl kezdődik minden alkalommal a beszoktatás, főleg h nem alszik ott, hanem az alvás idejében zargatod, ezért nyűgös.

1. Vagy vidd minden nap és hozd el ebéd után,

2. Vagy vidd minden nap és menj érte 3-ra, h játszon is a többiekkel és megszeresse,

3. vagy egyáltalán ne vidd és old meg máshogy az énidőt.

Most szerdán volt életében először bölcsiben? A kérdésből ezt hámoztam ki. 3 nap nem elég semmire, kell egy normalis beszoktatás. Nem dobhatod a mélyvízbe. (Ha volt, ugy mas a helyzet). Nálunk 2 hétig volt beszoktatás, elején csak 1 órát volt, velem együtt, majd kettőt, majd egyet egyedül, majd ott reggelizett velem stb. Második hét közepém maradt ott aludni, ugy hogy kint ültem ha nem aludna el. Nem is aludt, másnap már sikerült. Utana kb 2 hétig reggel sírt amikor mentünk, majd ott a csoportszobába bemenve már semmi baja nem volt. Azóta örömmel megy, fut befelé, sokat beszél róla, miket csinál, van egy kis társa, akivel mindig együtt vannak. 23 hónaposan kezdte, nagyon féltem, nem akartam. Mostanra ugy megszerettük, hogy marad még egy évet, úgyis évvesztes, és mivel ez egy szuper hely, jo lesz neki itt.

Azért ne ócsárold magad, hogy bölcsibe adod, de add meg neki az időt, hogy megszokja, hisz eddig te voltál neki a világ kb 🤗 Aztán majd rájön milyen király a többiekkel játszani.

Ha úgy tapasztalod, hogy reggel semmi gond nincs vele és szeret ott lenni, de elalvásnál lesz nyűgös, akkor ott a hiba. Több oka lehet. Lehet, hogy idegen helyen, végül is idegen emberekkel (mégse nagymama) nem szeret aludni, vagy pont, hogy aludna, de te megzavarod azzal, hogy elhozod és nem tud pihenni, és már előre sír, mert tudja, hogy el fogod vinni és maga a tortúra nem hiányzik neki, hanem inkább pihenne. De lehet olyan bagatel ok, hogy nem szimpi neki az egyik dada vagy rossz helyen van az ágya és pont rá süt be a nap vagy vmi hasonló.

A dadusok mit mondtak, ők mit tapasztaltak, hogy mikor kezdi el? Hogy telik a napja, amikor beviszed? Egyből játszik, vagy hamar meg lehet vigasztalni, vagy épp ellenkezőleg. Ők vannak vele, nekik kellene jobban rálátni, hogy mi lehet a baj, és nem neked. (14-es voltam.)