Mi a megoldás arra, ha "lejáratják"a gyermeket? Ez jellemző az intézményekre?

A köszönés problémádat nem értem, az valóban alap, hogy a gyerek elpakol és elkoszon.

Cumisuveget en sosem értettem minek a tápszeres etetésen kívül...

Az, hogy másik gyerek cipőjét akarta felvenni valóban nem gond, hiszen kicsi még. Oviban is lesz ilyen.

Neveld a gyereket és nem lesz gond. Ha ezektől sérül a lelke, akkor az a gyerek eleve nem egészséges lelkileg. A litaniadban egyetlen kifogás merülhet fel a gondozono ellen és ez a cipő osszecserelese

Egyetértek az elsővel. Ugyan nem vagyunk ott, és nem látjuk, halljuk, HOGY mondja, a hangnem valóban lehet bicskanyitogató. De hazamenés előtt elpakolni és elköszönni alap, és hiába kicsik még a bölcsisek, és nem csinálják meg, de próbálják őket erre nevelni, mert az oviban is ez az elvárás. A cumisüveg helyett meg nyugodtan vehetsz egy csöpögésmentes itatót, de egy sportkupakos vizesüvegből is balesetmentesen lehet inni menet közben.

Nyilván az első gyereked, és friss az elválás, és tigrisanyu üzemmódban vagy, de próbálj meg kicsit lelazulni, nektek is alkalmazkodni kell a többiekhez.

Én is inkább a hangnemmel nem értek egyet. Az h köszönjön, pakoljon el magaután stb alap.

De ha ezek zavarnak üljle a gondozónővel és beszéld meg vele.

A gyerekben tudatosítsd h azértszóltak rá mert ezt így kellcsinákni, nem csinált rosszat, de eztígy kelllegközelebb Dícslrd meg ha így csinálja

A hangnemmel nem értek egyet én sem, de az amit mond a cipős dologtól eltekintve szerintem is alap pl. elköszönni és elpakolni.

Én szépen mondanám mindezeket a gyereknek, amikor történnek a helyedben.

Leírásod alapján a hangnem a gond nekem.

Nekem alapvető dolog,hogy én minden egyes alkalommal szólok az ovisomnak,hogy ha köszönnek és önem köszön,hogy köszönjön. És ha ő játszott x dologgal,más nincs ott én is visszaküldöm elpakolni. Ezeket neked magadtól kéne tudni,nem a gondozónak kéne felhívni a gyerek figyelmét.

A cipő szerintem nem gond,bár nem tudom miért nem ismeri fel a sajátját,illetve a jele miért nincd ott rajta valahol,hogy tudja melyik az övé.

A hangnem végett elbeszélgethetsz a gondozóval viszont.

A köszönésnél úgy látom, hogy ha nincs erőltetve, akkor idővel magától köszönöm (vagy integet). Ha erőltetem, akkor dafke nem köszön.

De a saját gyerekkoromból is emlékszem, hogy amikor erőltették, akkor megnémultam.

Nálunk is úgy van a fiamnál, hogy amikor meglát az ajtóban, odarohan hozzám. Felemelem, megpuszilom, és mondom neki, hogy menjen vissza, pakolja el, amivel játszott. Majd amikor elpakol, és jön hozzám, akkor figyelmeztetem, hogy köszönjön hangosan, és utána megyünk.

Ennek alap dolognak kellene lennie szerintem.

A cipőre: én talán elvicceltem volna, hogy Úristen, most mi lesz? Cipőcsere? És mosolyogva a gyerekhez fordultam volna, hogy legközelebb a sajátját vegye fel.

Cumi: annyiféle "csőrös üveg" van (pl Kubu), amiből könnyen isznak a gyerekek. Én mindig ilyenbe töltök neki, ha utazunk. Könnyen kinyitja, és nem önti magára. Tényleg ideje lenne a cumiról leszokni.

A gondozónak meg megmondhatod, hogy ha valami nem tettszik, ahogy a gyerekkel bánsz/neveled (pl köszönés, cumi), akkor forduljon hozzád, és mondja neked. Azzal jobban célt ér.