Ha a gyerek bölcsődébe kezd járni tényleg elveszik a gyest, ha nem megyek vissza dolgozni?

Igen. Gondoltam már rá, de kb 5 órakor kell reggel elindulnom, hogy beérjek a suliba időbe és kb este 7 mire hazaérek. Nem hiszem, hogy bárhol is fogadnának reggel 5 kor gyereket, és maradhatna 7-ig. Arról nem beszélve, hogy a gyerek hogy bírná...

Néha-néha becsapom egy olyan közegbe, amit ritkán lát...hát nem hiszem hogy olyan jó ötlet. Még egy állami bölcsibe is van, akinél hetekig tart a beszoktatás...én meg hirtelen dobjam be kora reggel idegen emberekhez meg gyerekekhez...

Másik a baby sitter...de megint ugyanaz a gond...korai indulás...késői hazajövetel.

Igen...ne haragudjatok, én írom érthetetlenül a dolgokat. Most megpróbálom összeszedni a helyzetet :)

Tehát...anno, kb 7 éve mentem volna főiskolára, de akkor anyámék rossz anyagi helyzete miatt dolgozni kellett mennem. Természetesen oda mentem dolgozni, ahol apám és nővérem is dolgozott már, mert kényszer helyzet volt és gyorsan kellett munka, be tudtak protezsálni. Teljesen nem az én világom, de aztán valahogy beletörődtem és megszoktam.Bár egészségügyileg leoffolt teljesen a munka, ezért is szerettünk volna mihamarabb babát, amíg nem megyek teljesen tönkre.

5 év után jött kisfiam (ekkor már külön éltünk a férjemmel) és úgy indultunk neki a dolognak, hogy ha a gyerek "engedi" és úgy érzem tudok mellette tanulni, akkor ismét belevágok az iskolába, hogy tudjak lépni másfelé és hátha majd így el tudok jönni a régi munkahelyemről. Most úgy érzem még mindig könnyebb gyerek mellett elvégezni a sulit, mint a meló mellett, ami 3 műszak hétfőtől szombatig..és van időszak mikor 4 műszak.Mindig többet voltam bent, mint a 8 óra...délutános műszakból egyedül jártam haza éjfékkor, mert annyi munka volt, hogy addig nem tudtam hazamenni míg be nem fejezem. Természetesen ezeket nem fizették ki, azt mondták majd év végén lecsúsztatjuk. Mivel egy műszakon csak egy van belőlünk és nincs beugró emberünk ezért idézőjelesen pótolhatatlanok vagyunk, ami eddig is rengeteg problémát okozott a melóhelyen. Nem tudtak elengedni szabira, hirtelen helyzetek elé állítottak ha vmeikünk lebetegedett (éjszakás műszak után szólnak reggel, hogy maradni kéne 10ig..stb...mesélhetnék tényleg) Ezt gyerek mellett nem lehet csinálni.

Én úgy terveztem, hogy azt az időt kihasználom, míg itthon lehetek a gyerekkel és tanulok és keresek másik munkahelyet.

Anyám is támogatott, hogy fogjak bele a suliba, majd segít, valahogy megoldjuk a gyereket. Férjemmel el is költöztünk (persze nem csak emiatt), most már csak pár bérház választ el minket anyáméktól és nővéreméktől, hogy tudjunk segíteni egymásnak.

Aztán jött a koppanás, hogy hát azért annyira mégsem fog tudni segíteni anyukám, szóval ez a "majd megoldjuk" dolog nem is igazán áll a lábán. Nővérem is patt helyzetben van és én is egy kicsit főként ő miatta.

Ugye én most kezdem a sulit, ami azt jeleni, hogy péntek-szombat mennem kell. Másfél óra buszozás, nem a saját városomban van az iskola, reggel 8-délután 5 ig tart.

Most lesz egy egyhetes konzultációm, akkor úgy beszéltük meg, hogy férjem vesz ki szabit és ő lesz itthon a gyerekkel...én minden este hazajövök. Na de én a péntekkel sajnos nem számoltam, az kicsit hideg zuhany volt. Mikor mondtam anyámnak, ő nem mondta hogy hát majd megoldjuk, veszek ki szabit...

Oké, nem is várhatom, csak jól esett volna.

Szóval a péntekek úgy lesznek, hogy vagy férjem vesz ki szabit, vagy rábírom anyukámat, hogy ő vegyen ki, vagy lejön 50km-ről a másik nagyi, aki egyébként nem merné egyedül bevállalni egy egész napra a gyereket (megmondta)...vagy nem megyek be. Szóval valahogy így kihúzzuk a féléveket.

A téli időszakkal az a bajom, hogy akkor férjem más munkarendben jár. 2 nap éjszaka, 2 nap nappal, 2 nap otthon. (reggel7-este7)

Szóval ha pont úgy esik neki, hogy péntek szombat reggel7-este7ig ott van, akkor ha csak nem segít be senki, akkor be se tudok menni suliba.

Ebben csak annyi a bosszantó, hogy akkor ne mondja anyukám, hogy segít és megoldjuk, csak menjek...plusz az, hogyha nem azért kell otthagynom, mert nem tudok tanulni, vagy nem bírom, hanem azért, mert nincs aki besegítsen.

A bölcsi téma...

Azt hittem naivan, hogy lehet olyat, hogy ő bölcsiben van én meg tanulok itthon és nem megyek még vissza dolgozni, de ezek szerint nem lehet.

Tehát ha beadom bölcsibe, akkor dolgoznom kell...csakhogy a suliból még lenne egy évem. Úgyhogy vagy visszamegyek a régibe, de akkor lehetetlen mellette a gyereket vinni, meg hétvégente bejárni iskolába stb..

Vagy keresek valami 4-6 órás munkát..

Vagy be se adom bölcsibe.

Alap esetben, ha férjemnek nincs téli szolgálata, akkor ő el tudja vinni a gyereket és hozni is tudja.

Ha 3 évesen megy a gyerek oviba és mi sikeresen kihúztuk anyagilag gyesen az évet, akkor úgy tervezném, hogy azon az éven le is tudom a sulit,(márciusban 3 éves...a munkahelyemről kiadják a szabikat..az még kb 2 hónap, amíg nem kell mennem...és nagyjából utána már le is vizsgázok ha minden jól megy) de mivel szeretnénk második babát, ezért kb akkoriban próbálkoznánk férjemmel.

Mert a munkahelyemmel sem szeretnék kitolni azzal, hogy visszamegyek kb 1 hónapra dolgozni, majd bejelentem hogy jön a második baba.

Szóval eléggé kicentizve, de megpróbálnám kihúzni a második babáig azt, hogy ne kelljen oda visszamennem.

Bocsi, ha hosszú lett.