Meddig lesz ez még így? Nagyon dühítő, ez komolyan normális?

Elso vagyok.

Nekunk az oviban volt ez a felallas, amikor a gyerek kozossegbe kerul, sajnos ez elkerulhetetlen. Egy even at tobbet voltunk itthon, mint az oviban, engem ki is rugtak, mig korhazban voltunk a gyerekkel. Ugyanis nem tudsz betegszabin lenni a gyerekkel, ha korhazban van, nem tudom, h ezt tudjatok-e, en nem tudtam...

Sinupret cseppet talaltuk vegul, ha kezdett taknyosodni, elkezdtem adni neki, erosodott az immunrendszere, es egyre tobbet birt.

Most kezdte az elsot, uj gyerekek, uj kornyezet. Mar elso heten beteg lett, most megint egy hete itthon vagyunk, es ugy tunik, h meg maradunk is. Szornyen ciki, mert ebben az iskolaban vagyok pedagogus, nincsenek nagyszulok, igy felesben a ferjemmel maradtunk itthon vele, a jovo hetet meg fogalmam sincs, h h fogjuk megoldani, ha maradnia kell itthon.

A temahoz mindent leirtatok, en is ki voltam bukva a tobbi szulore, gondolhatjatok mennyire megviselt az az idoszak, de tenyleg be kell latni, h a gyerekek mar akkor fertoznek, mikor meg semmi tunet. Pl a baranyhimlot mi is igy adtuk at egy csomo ismeros gyereknek, fogalmam sem volt, h fertoz, nem voltak tunetek. Ez igaz a tobbi hanyos-fosos betegsegre, es a taknyos megbetegedesekre is.

Nalunk ha vmelyik gyerek csunyan kohogott, lazas volt, zold trutyi jott belole, hazakuldtek. Vagy mar be sem engedtek, ha eszrevettek.

Sajnos a szuloknek sunnyogni kell, foleg, ha nincs segitseguk. Azokat en sem ertettem, ahol pl az anyuka otthon volt, v a nagyszulok hadrendbe alltak segiteni, az szimplan nemtorodomseg. Lattam kisgyereket gubbasztani, tiszta laz volt, es elmondta, h anya otthon adott neki reggel eperizu gyogyszert, es elhozta. Na, ott a kisgyereket nagyon sajnaltam, az ilyen anyat fejbejvagnam lapattal...