A kislányom csak 3 évesen fog először közösségbe menni. Nem lesz antiszociális?
Külföldön élünk, itt MINDENKI 4-6 hónaposan már beadja a gyerekét valamilyen intézménybe. Mi ezt magyarként nagyon keménynek tartottuk, így a családon belül felváltva vigyáz rá mindenki. Bő 3 évesen fog először "iskolaelőkészítőbe" menni (itt így hívják), ami kb az ovi megfelelője.
Attól félek, nem lesz ez túl késő neki? Nem lesz túlzottan zárkózott, antiszociális, félénk stb?
Megyünk barátokhoz ahol van hasonló korú kisgyerek amikor csak tudunk (tényleg már-már nyomulunk), de az mégsem ugyanaz, mint egy napi rendszerességű gyerekcsoport.
Hamarosan megszületik a kisöccse, aki társaság lesz neki. De azért ez mégsem ugyanaz, mintha egy hasonló korú gyerekekből álló csoportba járna.
Mi a véleményetek? Tényleg nem tudok mit kitalálni, hogyan tudnám gyerektársaságba vinni a gyerekem. Tényleg származhat ebből hátránya?
Tudom, hogy a biztos, állandó családi környezet is előny, de ennyi idősen már inkább társaságba kellene járnia nem?
Nem. Ahogy írod is, itthon is nagyon sok gyerek van, aki 3 évig otthon van, és mégsem lesz antiszociális.
Menjetek néha játszóházba, játszótérre, babatornára, ahol találkozhat más gyerekekkel.
(és tényleg mennyire mások vagyunk, 7 hónapos a lányom, egyenlőre nagyon nem tudom elképzelni egy bölcsiben)
Antiszociális nem lesz, inkább azt mondanám, hogy kicsit "nehezebb" lesz neki a bekerülés, mivel már egy összeszokott környezetbe kerül újként. De mint ahogy az előbbi is írta járjatok játszóházba, gyerekek közé, ha esetleg már most tudod kik lennének a csoporttársai azokkal is keresheted a kapcsolatot, így amikor elkezd járni az előkészítőbe nem lesz annyira idegen neki és könnyebben beilleszkedik.
Mi épp emiatt döntöttünk úgy, hogy 2 évesen menjen, ez az 1 év is sokat jelent neki (nálunk is most született a kistesó, tehát lehetne itthon, de igényelte is és jobbnak is láttuk, ha már egy kisebb közösséget elkezd szokni)
Most 2 éves és én is látom rajta, hogy imádja a gyerektársaságot.
De sajnos anyagilag nem tudjuk megengedni magunknak a bölcsiket, kb egyikőnk fizetése egy az egyben elmenne rá, ráadásul elég durva feltételeik is vannak. Legközelebb ez az iskolaelőkészítő lesz 3 évesen, az már jóval olcsóbb.
Szóval igen jó lenne a társaság, de még 1 évig biztosan nem tudom beadni sehova, addig a család fog felváltva vigyázni rá. Ami jó, mert anya és apa mellett a nagyszülőket is rendszeresen látja, változatos az élete, változatos a "menetrendje" is, de gyerekeket heti-kétheti egyszer lát pár órára. Játszóházba, játszótérre minden nap nem tudjuk vinni, mert eléggé vidéken élünk, elég messze van minden.
Még 1.5 év van hátra addig, még egyenlőre 2 intézmény között hezitálunk, tehát még mi sem tudjuk pontosan, hova fog járni.
De ez egy jó ötlet, hogy a sulikezdés közeledtével próbáljunk valahogy barátkozni az odajárókkal. Bár kétlem, hogy az intézmény kiadná ezeket az információkat. De talán lesz valami előzetes tájékoztató óra/szülői értekezlet pár hónappal a kezdés előtt, ahol a szülők kezébe nyomhatunk egy kedves meghívót valami gyerekzsúrra.
Tényleg már ott tartok, hogy bármit megszervezek, jöjjenek hozzánk dögivel, főzök-sütök, csak jöjjenek.
Ugyan már, egy 2-3 éves kisgyereknek semmi szüksége nincs intézményes gyerektársaságra. Nagyon jó, hogy vannak gyerekes ismerőseitek, így van kivel játszania, de számára az anyukája jelenti egyelőre a biztonságot, és ez így van rendjén.
Az én fiam is nagyon kis társasági lény volt, másfél évesen már nyitott a környékbeli gyerekek felé, 2 évesen pedig széles baráti köre volt. 3,5 évesen kezdte az ovit, és természetesen a legkevésbé sem anitiszociális, inkább kimondottan népszerű gyerek. A kislányom bő 2 évesen kezdte a bölcsit, eljátszogat ott a gyerekekkel, de a bölcsin kívül nem látom, hogy annyira igényelné a gyerektársaságot, ő most lesz 3. Tehát hiába lett előbb intézményesítve, egyáltalán nem lett tőle barátságosabb.
Sőt, durvábbat mondok: anyukám EGYÁLTALÁN nem járt óvodába, a nagymamája vigyázott rá 7 éves koráig, és addig nem volt semmi gyerektársasága. És én soha még nála nyitottabb, társaságkedvelőbb embert nem ismertem, akárhova megyünk, mindenhol ő a középpont, bár fele annyi barátom lenne, mint neki.
A nagylányom 3,5 évesen, a középső 3 évesen kezdte az ovit. Gond nélkül szoktak be, egyik sem antiszociális.
2 éves kor körül még egymás mellett játszanak a gyerekek, tehát nagy szükségük nincs egymásra. Az együtt játszás időszaka 3 éves kor után kezdődik, tehát nem marad le semmiről. Egyébként én azt látom, hogy egy-két kivételtől eltekintve a gyerekek nyitottak egymásra, ha nincs külön oka (visszahúzódó, esetleg barátságtalan a kisgyerek), akkor hamar beilleszkednek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!