Van itt olyan szülő, akinek a gyereke nehezen szokott be a bölcsibe?

Az én lányom nagyon nehéz eset!(pedig azt hittem nem lesz gond)Több mint 2 hónapig tartott a beszokás.Enni sem volt hajlandó 2 hónapig.Sokat sírt,mindig csak az egyik gondozónő ölében ült :( 2 hónap elteltével egyik napról a másikra megváltozott és imádta a bölcsit.

Most már ovis,de még itt is megy a harc minden nap hogy nem akar menni,meg nem szereti :(

Nem tudom mikor lesz jobb :(

Remélem nektek egyszerűbb lesz!

Mi két helyen jártunk, leírom a tapasztalataimat.

15 hónapos korában került (volna) (magán)bölcsibe. Sehogyan nem szokott be, sehogy nem akart maradni, még két hónappal később is sírt, amikor végigmentünk az utcán, éjjel elkezdett felébredni, nem tudott megnyugodni (soha nem ébredt éjjel). Én akkor kivettem őt, átszerveztem, nem mentem még vissza dolgozni. Most 3-4 hónapig jár velem egy napközibe, így már nincs gáz, neki ennyi idő kellett mire megbízik a gondoónénikben. Az első helyen (ahogyan én láttam) gyakorlatilag semmit nem tettek azért, hogy jobb legyen neki, nem vigasztalták, hagyták sírni, úgy voltak vele, hogy ha abbahagyja, majd beszáll a játékba. Én pszichológus vagyok, mondanom sem kell, hogy amikor ezt az "elvet" elmondta a gondozónéni, nem tettük be oda többé a lábunkat... /Ráadásul az utolsó napon a lányom EGYEDÜL ült a csoportszobában, ahol kinderfigurák is voltak a földön, meg csupa apró dolog, míg a többiek kint ebédeltek, a gondozó szerint ugyanis ő nem akart enni, ezért nem is adtak neki... Az a hely abszolút csalódás volt, pedig (azt hittük legalább is) nagy körültekintéssel választottuk ki.