Aki nem adja bölcsődébe a gyermekét, és az óvodáig otthon marad vele, milyen megfontolásból teszi? Csak kíváncsi vagyok a lehetséges okokra?

Mert én jobban tudok itthon vele foglalkozni, ez minden.

Heti egy -két napot hordom magán bölcsibe, nekem is van így szabadidő, meg ő is gyerekek közt van.

Külföldön élek.

Itt se megy mindenki vissza azonnal 1 év után, mivel nem ingyenes a bölcsi. Kb egy minimálbéres fizetésbe kerül havonta, és ha valaki nem lakást bérel hanem sajátja van, akkor nem jogosult semmilyen támogatásra.

Szóval most eldöntheted, hogy bejársz dolgozni, és a fizetésed nagyon nagy része bölcsi költségre fog elmenni, vagy maradsz otthon, és vigyázol te rá.

Mondok példát. 1600 a fizud, ebből 1300 a bölcsi teljes munkaidőben. Marad 300, a gyereked nem látod csak hétvégente, kidolgozod a beled, éjjel meg még kelhetsz is.

2000+ fizunál már megéri elgondolkodni.

Illetve sokan részmunkaidőben mennek vissza és csak kicsit van bölcsiben a gyerek, ez a leggyakoribb. Vagy az, hogy otthon marad a gyerekkel míg nem kap 3 éves korában ingyen X órát az államtól.

Szerintem ha van lehetőség részmunkaidőre, érdemes megpróbálni. Kellenek az új ingerek is az anyának meg a gyereknek is 🙂

Mert a lanyomnak meg szuksege van ram. Jarunk gyerektarsasagba, de sok ido kell, amig feloldodik, mas gyerekek tarsasagat nem igazan keresi meg.

Plusz anyagilag megtehetjuk, utana is csak reszmunkaidobr megyek vissza. Viszont azt is megertem, aki bolcsibr adja, en is be szoktam sokallni :)

Én megtehetem, hogy a gyedem mellett itthon maradok 2 évig a gyerekkel, illetve utána otthon végezhető, rugalmas munkaidejű munkával folytatom, így nem indokolt az intézménybeadás (nem, a férjem nem keresi halálra magát, de az életkörülményeink olyanok, hogy megtehetjük ezt). Arra a heti 1-2 alkalomra, mikor be kell mennem, a nagyszülei fognak rá vigyázni felváltva. Nem mondom, hogy nem esne jól pár szabad délelőtt, de én összességében (szocializációs és pszichológiai szempontból is) előnyösebbnek tartom, ha oviig velem marad. Nyilván, mindemellett igyekszem neki biztosítani a gyermektársaságot is (barátok, játszótér, stb.).

Mindemellett nem tartom ördögtől való dolognak a bölcsit, azok számára, akiknek nincs meg ez a "luxus", hogy otthon maradhatnak a picivel, életmentő dolog. Mi a saját körülményeinket nézve így döntöttünk.

25

Az brutál amúgy…

Lemarad az ember az első fordulásokról, mindenről.

Olyan sokat fejlődnek napok alatt ilyen korban..

Plusz 3 hónaposan anyatejesek jobb esetben

Nem mondom, hogy a 3 év a jó, de a 3 hónapos kort irreálisan koraibak tartom mind anyai felépülés( pedig én baromi fitt voltam) mind baba szempontból..

Olyan 8-12 hó közt látom reálisnak amúgy..

Szerintem altalaban 3 esetben megy a gyerek bolcsibe.

1. Anyagi okok, kell a fizetes

2. Anya nem birja unatkozik, besokallt stb.

3. Anyanak olyan allasa, munkaja van, h nem engedheti meg maganak (vagy nem akar) hogy tul sok idore kiessen.

2 éves múlt a kisfiam, nem vittem bölcsibe. Tavasszal a védőnő is amellett voksolt, hogy maradjunk itthon, mert ki tudja hogy alakulnak a covid szigorítások…

A Kistesó projekt is elkezdődött, abban is bízok, hogy hamar összejön (sajnos volt egy vetélésem és a covid oltások után is hónapokat hagytunk ki, szóval ha ezek nincsenek, szerintem 2 gyerek is itt lenne velem)

Nagyon jól érzem magam itthon vele, teljesen jó a napi rutinunk, sokat foglalkozom a gyerekkel, emellett járunk közösségbe is (Ringató, Kerekítő, Bábház)

Ő is jól elvan velem, neki is kell még egy év együtt azt látom rajta. Nyugodt, érzelmes gyerek.

3 évesen oviba mehet és visszamegyek dolgozni, ha addig nem kopogtat a Kistesó :)

Mi anyagilag megengedhetjük szerencsére, a férjem jól keres, én tudok spórolni, mellékesként besegítek a családi vállalkozásba, így hasznosnak érzem magam plusz nem csak a gyest kell várnom, hanem egy minimális kis fizut is