19 hónapos kisfiamat bolcsi adom, mert dolgozni fogok. Csak nekem van buntudatom, szar anyanak erzem magam?

8-as vagyok.

Egyébként senkinek semmi köze sem apuka fizetéséhez, sem a tiédhez, az anyagi helyzetetek a ti magánügyetek, senkinek semmi joga számon kérni hogy apuka miért nem tart el, stb. Inkább legyen pénzetek minthogy otthon ülj, de közben pelenkára koldulni kell. (Jó, tudom, biztos nem ez a helyzet, ez csak egy sarkított példa.)

Másrészt mindenki mondja hogy később megbánod, hogy elszalasztottad ezeket az éveket, mert lemaradsz a fejlődéséről, stb. Ez is nagy tévhit, az "okosak" úgy kezelik ezt a helyzetet, mintha anyuka ilyenkor örökbe adná a gyerekét. Attól mert még bölcsibe adod, ugyanúgy a te gyereked marad, délután és hétvégén tudsz vele sokat foglalkozni, minden egyes nap látod, milyen szépen fejlődik. Nem hinném, hogy akik nem adják bölcsibe a gyereket, a nap minden egyes percében minőségi időt töltenek együtt a gyerekükkel. Én is jobban örültem volna, ha itthon maradhatok vele 2 éves koráig, vittem volna programokra, nagyon jól ellettünk volna, de biztos nem abból állt volna az egész napom, hogy őt lesem, és fejlesztem. Igaz hogy nem ideális helyzet, de én így még jobban értékelem a bölcsi után együtt töltött időt.