Hogyan "engedjem el" a covidot?

Amint teherbe estem az első babámmal bejött a covid és azóta is túlféltem őt, nem tudok nem azon rágódni, hogy mikor hol szedjük össze, visszük rá a babára (aki már 1 éves).

Születése után látta őt a szűk rokonság, ezután bezárkóztunk 3 hónapra, csak az udvaron látták a babát a rokonok, utána hónapokig csak maszkkal a házban. Most tavasztól látszólag "elengedtem", mindenki (család, barátok) maszk nélkül fogta őt (a puszilgatást azóta sem hagyom), játszott vele, azóta azért eljárunk itthonról, nyaralni is voltunk többszáz ember közé összezárva egy hotelbe, imádta a pici. Szüksége van neki arra, hogy ingerek érjék, nem is akarok újra bezárkózni, de állandóan agyalok, azóta is.

Régen sosem érdekelt, ha valaki beteg volt, közel mentem hozzá, ettem/ittam utána, sosem kézfertőtlenítőztem, 95%-ban el sem kaptam a betegségeket a körülöttem lévőktől.

A terhesség óta a mai napig még a telefonomat is lefertőtlenítem, ha valaki köhög egyet mellettem kb összerándulok, ha valaki a gyerek arcához közel teszi az arcát már feszültséget érzek belül, mielőtt találkozunk rokonokkal kérdezgetem őket, hogy nem-e betegek (képesek úgy jönni a gyerekhez, tapasztalat) stb... Ha valahol vagyunk, valakivel találkozunk, utána 1 hétig azon rágódom, hogy elkaptunk-e valamit... Utálom ezért magam és már a körülöttem lévők is kezdenek utálni. A legszebb az egészben, hogy tudom, hogy úgysem tudunk semmit kivédeni, úgy lettem tavaly covidos, hogy 2 helyen voltam csak, akkor is FFP2-es maszkban, most is a férjem hazahozott valami megfázós betegséget (pozitív gyorsteszt, negatív pcr), a baba is elkapta. Nem tudom kivédeni, mégis bezárkóztam megint 1 hete, mert a babának a betegség miatt 2 hetet csúszik az oltás és nem szeretném, hogy addig ismét elkapjon valamit. A rokonoknak is mondtam, hogy picit most ne jöjjenek. Ez már nagyon túlzás ugye? (Sétálni, szabadtérre megyünk azért, de pl plázába, postára) nem viszem.

Sosem hittem volna, hogy ilyen anyuka leszek, mindig azt hittem, hogy laza leszek. Lehet ha nem lenne a járvány más lennék, de akkor meg lehet találnék más aggodalmat...

Azért féltem túl a babát, mert attól tartok, hogy a szervezete rosszul reagál a covidra és komolyabb baja lehet (tudom, hogy elvileg a gyerekekre kevésbé veszélyes, de nem tudni tényleg kire hogy hat).

Ti, hogyan kezelitek ezt az egész covid helyzetet? Hogyan viszitek őt el bárhová is nyugodt szívvel? Hogy csináljátok, hogy lelkileg nem feszengtek?

Előre is köszönöm a tanácsokat/tapasztalatokat.