Hogyan "engedjem el" a covidot?
Amint teherbe estem az első babámmal bejött a covid és azóta is túlféltem őt, nem tudok nem azon rágódni, hogy mikor hol szedjük össze, visszük rá a babára (aki már 1 éves).
Születése után látta őt a szűk rokonság, ezután bezárkóztunk 3 hónapra, csak az udvaron látták a babát a rokonok, utána hónapokig csak maszkkal a házban. Most tavasztól látszólag "elengedtem", mindenki (család, barátok) maszk nélkül fogta őt (a puszilgatást azóta sem hagyom), játszott vele, azóta azért eljárunk itthonról, nyaralni is voltunk többszáz ember közé összezárva egy hotelbe, imádta a pici. Szüksége van neki arra, hogy ingerek érjék, nem is akarok újra bezárkózni, de állandóan agyalok, azóta is.
Régen sosem érdekelt, ha valaki beteg volt, közel mentem hozzá, ettem/ittam utána, sosem kézfertőtlenítőztem, 95%-ban el sem kaptam a betegségeket a körülöttem lévőktől.
A terhesség óta a mai napig még a telefonomat is lefertőtlenítem, ha valaki köhög egyet mellettem kb összerándulok, ha valaki a gyerek arcához közel teszi az arcát már feszültséget érzek belül, mielőtt találkozunk rokonokkal kérdezgetem őket, hogy nem-e betegek (képesek úgy jönni a gyerekhez, tapasztalat) stb... Ha valahol vagyunk, valakivel találkozunk, utána 1 hétig azon rágódom, hogy elkaptunk-e valamit... Utálom ezért magam és már a körülöttem lévők is kezdenek utálni. A legszebb az egészben, hogy tudom, hogy úgysem tudunk semmit kivédeni, úgy lettem tavaly covidos, hogy 2 helyen voltam csak, akkor is FFP2-es maszkban, most is a férjem hazahozott valami megfázós betegséget (pozitív gyorsteszt, negatív pcr), a baba is elkapta. Nem tudom kivédeni, mégis bezárkóztam megint 1 hete, mert a babának a betegség miatt 2 hetet csúszik az oltás és nem szeretném, hogy addig ismét elkapjon valamit. A rokonoknak is mondtam, hogy picit most ne jöjjenek. Ez már nagyon túlzás ugye? (Sétálni, szabadtérre megyünk azért, de pl plázába, postára) nem viszem.
Sosem hittem volna, hogy ilyen anyuka leszek, mindig azt hittem, hogy laza leszek. Lehet ha nem lenne a járvány más lennék, de akkor meg lehet találnék más aggodalmat...
Azért féltem túl a babát, mert attól tartok, hogy a szervezete rosszul reagál a covidra és komolyabb baja lehet (tudom, hogy elvileg a gyerekekre kevésbé veszélyes, de nem tudni tényleg kire hogy hat).
Ti, hogyan kezelitek ezt az egész covid helyzetet? Hogyan viszitek őt el bárhová is nyugodt szívvel? Hogy csináljátok, hogy lelkileg nem feszengtek?
Előre is köszönöm a tanácsokat/tapasztalatokat.
válasza:Kedves Kérdező!
Elsőre én is 2-3 alkalom pszichológusi konzultációt javasolnék, de a leírtak alapján szerencsére még te is látod, hogy a félelmed eltúlzott, és ez tulajdonképpen jó hír!
Teljesen érthető, ha egy ilyen nehéz, nagyon szokatlan helyzetet nehezen dolgoz fel az ember, ezzel minden rendben van, kicsit sem vagy egyedül!
Ahogyan önállóan el is kezdted, tudatosítsd magadban minden szituációban, ami félelmet kelt venned, hogy a félelmednek mennyi a realitás alapja. Nem baj, ha az ember óvatos, csak ne legyen általános érzés a félelem.
Nekem sajnos egy közeli rokonom halt meg covidban. Fiatal volt, sportoló. Akkor ugyanígy besokkoltam, és valóban rettegtem. De a két oltás, rengeteg utánaolvasás, tanulás, es tapasztalat után abszolút normális mederben tudom tartani az ezzel kapcsolatos érzelmeimet.
3 kicsi gyerekünk van, a legkisebb 5 éves, en is feltem őket, de úgy gondolom, rájuk kevésbé veszélyes közvetlenül, az esetleges utóhatásokat pedig figyeljük, és biztos vagyok benne, hogy minden szükséges(!) dolgot megteszünk, nem lesz baj. Ha még szoptatsz, ne hagyd abba még egy ideig! Legalább napi 1-2 alkalommal adj a gyerkőcnek anyatejet, az nagyon sok mindentől megvédi. Ha nincs tejed, akkor a gyerekorvos meg tudja mondani, hogy aktuálisan mennyire kell odafigyelni a vírusra.
Engedd a gyerkőcöt normál keretek között "koszolni", játszani! Később is jól fog jönni, ha csak belül aggódsz, de engeded esni-kelni. Ez neki a legjobb!
Minden rendben lesz, meg tudsz oldani mindent! Eddig is megoldottad, ezután is így lesz! :-)
Ha mégis tovább nyomaszt a helyzet, ne várj sokáig, ez egy nehéz szitu, kevesen vészelték át valamilyen testi/lelki sérülés nélkül, úgyhogy a pszichológusok felkészültek erre.
Ha eltörik az ujjad, azt sem otthon, celluxxal ragasztod össze, hanem orvoshoz mész. A lélekkel ugyanígy megy, erre gondolj! ;-)
Jó babázást, és jó egészséget!
válasza: válasza:Nem lehet vitrinbe tenni a gyereket hiába.Ne félj ennyire hisz neki csak egy kis megfázás volna semmi más sőt lehet túl is van rajta csak észre sem vettétek vagy akát ti is.
A média káros hatása ez.Hogy fordulna fel mind amelyik riogatja az embereket.
Miattuk szorulnak sokan pszichológusra és öngyilkosságok is történtek emiatt.Erről nem beszélnek ugyebár pedig kellene a riogatás helyett.
Ha nem megy másképp akkor tényleg fordulj pszichológushoz.Még jó hogy kicsi a gyerek mert simán lehetne hipochonder is emiatt ami nem túl kellemes és nem is a te hibád volna hanem ezeké a riogatósoké.
Annyit tanácsolok hogy ne hallgasd a híradót mert a fele nem is igaz/ha hallgatod/
Inkább más forrásokból tájékozódj
válasza:Engedd el a médiát, mert nálad elérte a célját: rettegsz, irányítható vagy. Nem vagyok vírustagadó, de ami pánikkeltés folyamatosan itt megy, az hányinger. Tudni kell helyén kezelni a dolgokat. Persze, nonstop azt hallja az ember, hogy zárkózz be, maradj otthon, hordj 6 maszkot, oltás magad 2x, aztán majd még 2x, meg még 2x stb. És azt mikor hallottuk az elmúlt lassan 2 évben, hogy menj ki a friss levegőre, tölts el minél több időt a szabadban (nem pedig bezárkózva), napfényben (D vitamin...), éld az életed (ne depressziósan rettegj), fogyassz sok gyümölcsöt, zöldséget, vitamint, sportol rendszeresen? Ehelyett: zárkózz be, nehogy napfény érjen, szabadba se mej, ha mégis, csak maszkban, nehogy friss levegőt lélegezz be, ne menj sehova, rettegj. És az emberek szépen mentálisan is leépülnek, kifáradnak, onnantól pedig tényleg fogékonyabb a betegségekre. Ez nem megelőzés! Ezzel épp az immunrendszert gyengíted! A gyerekét is, mert így kis korában nem fog találkozni ezekkel a betegségekkel, ha burokban tartod őt és magadat is, később sokkal keményebben visszaüt, ha beteg lesz/leszel, mert egyszerűen nem alakul ki az immunrendszere, ha nem éri semmilyen inger.
Ha folyamatosan rettegsz, tanácsos tényleg egy pszichológust, aki helyre billent.
Ha pedig be vagy(tök) oltva, mitől rettegsz? "Az oltás megvéd". (Nekem 3 közeli hozzátartozómat nem védte meg, 2 kismama pedig az oltás után vetélt el az 5. és 6. hónapban, úgy, hogy addig minden rendben volt, szóval...)
Őszinte részvétem annak, aki a covid miatt veszített el valakit/valakiket a szerettei közül!
Sajnos én is tudok olyat mondani, aki teljesen egészséges volt, 47 éves és 2 hét alatt elvitte a covid, ezzel ellentétben olyan 35 évest is ismerek, akinek 0 tünete volt, mégis fertőzött volt. Sok ismerősömnek és nekem is csak egy kis nátha volt (bár nekem 11 hónapja nincs szaglásom és nem érzek ízeket, csak a marcipánét és a banánét), de nekem ez nem nyújt biztonság érzetet, mert tényleg simán lehet, hogy a fogzás vagy egy oltás legyengítinaz immunrendszerét és pont akkor nyeli be, de mellette meg tényleg ez motoszkál bennem, hogy ha nem engedem bacikkal találkozni akkor mégcsak nem is lesz minek legyengülnie, mert 0 lesz az immunrendszere, meg sajna úgysem tudok mindent kivédeni, történt már a családban tragédia gyerekkel sajnos, úgy, hogy elég kevés esély volt rá, mégis megtörtént (nem eü okok).
válasza: válasza: válasza:14-esnek Nagyon igaza van.Én is így gondolom csak én nem tudtam ilyen frappánsan megfogalmazni de szó szerint azt gondolom amit ő írt.Én sem vagyok oltva és nem is leszek mert dettó hallok oltás utáni szörnyűségeket kismamákkal és nem kismamákkal kapcsolatban is.Az nem híradó riogatás hanem sajnos a valóság.Nyilván halnak meg tényleg emberek a covidban de nem annyian mint ahogy azt állítják arra mérget vehetsz.De hagyjuk is mert a téma nem ez volt.Hallgass a 14-es válaszolóra.Menjetek a levegőre hisz szép őszi idő van.Öltöztesd fel évszaknak a megfelelően a kicsit és örülj a friss levegőnek és a vele töltött időnek,ennyi.
#13
válasza:Igen 17-es én kutyaszrt ettem a játszótéren 1-2 éves koromban és na bumm még élek.Mondok még valamit az általános iskola 8!éve alatt egyszer sem hiányoztam egyetlen egy napot sem mert nem voltam sosem beteg.
Nem voltam túl féltve csak nevelve
#19
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!