Melyek az autizmus legkorábbi jelei?

Nálunk az első jel a beszédfejlődés lassúsága volt.

Valamint a szótanuló könyvek nézegetésekor egy bizonyos meghatározott sorrendhez való ragaszkodás.

(tudod, a legelső kis kemény könyvecske--1 kép, 1 szó alatta)

Hozzátáplálásnál is voltak problémák. Pl nem kapta be a kanalat, ha lelógott az étel róla, hanem sikított. És nem örömében.

Utána nem ette a fehér és zöld ételeket egy ideig.

Játszótéren mindig ugyanazokat a dolgokat mutogatta végig, ugyan olyan sorrendben.

Csak 3 éves korában szólalt meg, addig gagyogott csak (bababa tyutyutyu, ilyeneket).

Most 5.5 éves nagylány, 2 hete kapott diagnózist.

(pervazív zavar, a spektrum széle).

Kifelejtettem egy fontosat: az önagressziót.

Volt, hogy szinte véresre csípte a saját arcát, le kellett ragasztgatnom. Volt, hogy a körömágyát bántotta (3,5 év körül), úgy ment oviba, hogy leragasztgattam az ujjai végét. Volt, hogy a saját haját tépte.

Nálunk amúgy ezek a tünetek 2 éves korától jelentkeztek.

Nálunk az első jel az volt hogy nem hallgatott a nevére 1 évesen, akkor vittük neurológiára a védőnő tanácsára illetve hallás vizsgálatra. Ott mondta a doki hogy lehet jele, de nem biztos, figyeljük. Na, 1,5 évesen se reagált, nem is mutogatott. 2 évesen jött a többi tünet, akkor meg is kapta a diagnózist.

Nekünk rendesen eszik/evett, egyedül a szín szerinti válogatás, sorba rendezés és nulla beszéd jelenleg a tünet, illetve a nevére még mindig nem hallgat, utasitasokat nem követ.

3 éves most.

Nálunk az első jel talán az volt, hogy szoptatásnál nem nézett a szemembe, de ez akkor fel sem tűnt. Aztán a hozzátáplálás borzalmas volt, sehogy sem ment. (most is kb 4 féle szilárd ételt eszik meg, főtt kajából csak főzelék vagy bébiétel, sült dolgokat a szájához se emel)

Aztán 1 évesen vált egyértelművé: nem barátkozott, félt mindenkitől. Alig tudtuk megtartani a szülinapját, mert ordított a rokonok látványától. (ez önmagában nem tünet, sok nt gyerek viselkedik így, de nálunk már a tünetek közé lehet sorolni)

1,5 éves koráig nagyjából jól fejlődött (mindig késett egy kicsit), kb 10 szót használt, de nem mutogatott, csak morgott, nyöszörgött vagy sírt ha valamit el akart érni és 1,5 évesen egy hatalmas nagy visszaesés következett: nem figyelt sokáig semmire sem, nem kötötte le semmi. Ha játszott, mindig ismételte a mozdulatait. Sablonosak voltak. Rengeteg sírás és hiszti következett (ezt úgy képzeld el, hogy 10 percenként kiborult valamitől. Reggel 7 és este 9 között folyamatos ordítás ment. Csodálom, hogy nem küldték ránk a rendőrséget)

Több szakember, gyógytornász, orvos, védőnő is látta, mindenki azt mondta, hogy ilyen a természete. 2 éves korában kapcsoltak, hogy itt valami baj van, 2,5 évesen kapta meg a diagnózist.

Most ott tartunk, hogy lassan 3 éves, nagyon lassan és nehezen , de kezd szavakat használni (de 95%-ban még halandzsázik). Szociálisan sokkal nyitottabb, próbál barátkozni, de a beszéd miatt nehezen megy. Az étkezési rémesek, szobatisztaság még a kanyarban sincs. (nála egyébként arra gyanakszunk, hogy enyhe fokú értelmi fogyatékosság is befigyel, mert látványosan lassabban fejlődik, mint a többiek)

Én már nagyon korán éreztem hogy nem olyan mint a többi baba. Szinte folyton csöndben volt, sosem próbált gagyogni nekünk, nehéz volt megnevettetni.

Aztán semmilyen játék nem érdekelte, mindig csak ment ide oda és mindent szetdobalt. Egy éves kora után a szemkontaktusa is drasztikusan lecsökkent, de ez sem tűnt sokáig fel csak utóbb videókrol annyira megszoktuk hogy mindig csak felfedez és nem velünk játszik.

Nem kezdett el beszélni sem, csak azt mondta nem-nem-nem. 2 éves kora körül már jöttek a kívülről is jól látható dolgok: kezrazas meg más tulmozgasok.

Szóval mindig egyszerre több dolog is jelen volt, de nem akartam észrevenni, és sokáig nem mertem szólni senkinek mert féltem hogy kirohognek sőt azt gondolják "hogy gondoljátok ilyet a saját gyerekekről?!". Mikor már nagyon egyértelmű volt, és jeleztem PONTOSAN ezt a reakciót kaptam mindenkitől. :(

5-os vagyok: elhiszem hogy ezek ellenére is rossz erzesed van, biztos van valami amit látsz amit mások nem vesznek komolyan vagy nem elég egy-masfel óra hogy kóros mertekunek tűnjön.

Igazából a legkorábbi szuromodszer az M-CHAT, 18 hónapos kortól lehet kitölteni. Addig meg akármi lehet ám: van akinek teljesen normálisan fejlődik a gyereke és másfél éves kora után elveszti az addig megszerzett kepessegeit. Kész rejtely, és nem megijeszteni szeretnélek, hanem csak azt szeretném mondani, hogy ilyenkor nagyon bizonytalanok a "jelek" és inkább valaminek a hianya jelez bajt, nem pedig az ha valamit nagyon csinál: porget/forgat meg lábujjhegyen jar, ezek önmagukban nyilván nem is aggasztananak.

Az én fiamnal sem volt probléma a hozzataplalassal bár ez pl tényleg ritka.

Amikor már nagyon aggódtam sok masfel hónapos körüli gyerekes aggodoval beszéltem és a legtöbbnek két éves korára kutya baja sem volt! Remélem nálatok is így lesz, a legtöbb amit most tehetsz, hogy sokat jatszol vele sokat viszed közösségbe!

Igen, jobban le tudtuk kötni a figyelmét. Hallgatott ránk, ha szóltunk figyelt ránk, ha játszott akkor bele tudtunk folyni a játékba.

1,5 évesen ezek megszűntek. Mintha kizárta volna teljesen a külvilágot.