Régebbi korokban hogyan pelenkázták a babákat? Mit csináltak a "balesetek" ellen?

Az iparosodás előtt mindenféle rongyokat kötöttek rájuk, és ezen felül bepólyálták őket, illetve a szegényebb emberek pucéran hagyták őket a házban, aminek a padlója szalmával borított döngölt földből volt, és időnként cserélték a szalmát. A gyerek idővel magától rájött, hogy kint pisiljen/kakiljon.

Az első ipari ország Nagy-Britannia volt, itt a 19. században már volt a maihoz hasonló textilpelenka, amit a kicsikre adtak, bár sokáig szintén szokás volt efelé bepólyálni őket.

Régebben olvastam egy angol családi történetet az 1800-as évekből, amiben a lány tizenéves korában is mókás sztori volt az, amikor csak a bugyiként rákötött, egyrétegű textilpelusban állt az apja ölében, és hirtelen elkezdett pisilni, a sugár áttört a peluson és az apja ölében landolt.

Nálunk még az 50-es években is hasonló minőségű textilpelenkák voltak, csak a Kádár-rendszerben jelentek meg a modern, többrétegű pelusok, amire gumibugyit adnak.

Régen lényegében a baba bölcsője volt a kicsi "vécéje" is, és inkább olyan dolgokra figyeltek, hogy pl. ha fiú volt a baba akkor ne pisiljen ki sugárban a bölcsőből, hanem valami fütyire terített rongy lefojtsa a gejzírt.

A 19. században, ha az anyuka érezte a kezével, hogy nedvesedik és melegedik a kicsi popója, akkor egyből elvitte pelenkázni.