Mennyire gyakori, hogy a nagyszülők odaköltöznek a friss szülőkhöz HETEKRE? Most erre mi a jó reakció?
Tavasszal fogok szülni, anyósom már most kijelentette, hogy na ő már a szülés előtt jönni fog, merthogy engem rengeteg mindenre meg kell tanítani, meg utána a babával kapcsolatban is, és hogy majd milyen hálás leszek neki ezért... Már most kezdte, hogy megtanít főzni, háztartást vezetni, de mondtam, hogy én dolgozom, felesleges idejönnie napokra, mert sokszor sötétben indulok, és sötétben is érek haza, és itthon már pihenni szeretnék, a férjemmel lenni, nem "tanulni". Nagyon erőszakos nő...
Ő nem dolgozott soha, neki az a fontos/értékes, hogy otthon minden nap minimum 3 fogásos ebédet főzzön, ragyogjon minden, és sosem fogad el segítséget, semmiben, mert szerinte minden csak úgy jó, ahogy ő kitalálja. Mondtam a férjemnek, hogy beszéljen vele erről, állítsa le. Mondta, hogy messze van még az április, és hogy az unokája lesz, jóhogy szeretné látni majd. Oké, nem is tiltani akarom a gyerekettőle, de ez, hogy ő hetekre ideköltözik "segítség" címszó alatt, nekem sok. Ezt a férjem is jól tudja, a saját szüleimmel sem költöznék össze újra. Én nem akarok undok lenni az anyósommal, nem szeretnék sértődést se, ezért még nem nagyon szóltam erre semmit neki, inkább csak hárítok. De úgy érzem, jobb lenne ezt idejében elfojtani. Vagy tényleg az a normális, elfogadott, hogy egy újszülött mellé még odakerül két nagyszülői is? Hiába rokonok, számomra ők vendégek, és én sem úgy viselkedem az ittlétük alatt, mint amúgy...
Persze, normális és elfogadott volt, hogy a nagyszülők odaköltöznek a friss szülőkhöz... Kb 100 évvel ezelőtt.
Én megpróbálnám illendően visszautasítani az ajánlatot, hogy köszönöd szépen, nem kell segítség, mert ott van a férjed is aki segít. Szívesen látjátok őket unokanézőben, de odaköltözésről szó nem lehet...
Egy újszülött mellett, mikor egyébként is minden új, még anyóst is kerülgetni... Hát nem irigyellek.
Meg kell neki határozottan mondani, hogy a te háztartásod, a te gyereked, mindent úgy fogsz csinálni, ahogy te jónak látod, és ha igazán segíteni akar, akkor inkább azt kérdezze, hogy mi az, amiben tud is.
Nyilván neki is megvolt a lehetősége arra, hogy saját maga alakítsa ki a közös életüket a gyerekei születésekor, tőled se vegye el se a tapasztalat lehetőségét, se az önbizalmad, sem pedig magát az élményt. Aztán sértődjön, ha akar.
Anyukám ajánlotta. Nem az idekiltozest, hanem, higy mindennap jön segíteni. Elmondtam neki, hogy koszonom nem, de ha szükség kész ra szólunk. Nehezen de megértette. Tavasszal lesz 1,5 éves a fiunk, akkor születnek az ikrek, már most ajanlkozik, egyelőre ugyanazt mondtam neki, higy ha szükség kész segítségre szólok.
Anyósom ha kernem jönne azonnal napokra, hetekre, ő tényleg segítene.
Tanítani nem kellett fozni, háztartást vezetni tudok, a babával kapcsolatos dolgokba, meg belejottunk a ferjemmel.
NO WAY!!!
Nem, nem es nem 😃😂😃 en az első 2-3 hétben, örültem hogy a kis családunk együtt lehet, nyugiban, es tanulhattunk a kisbabanktol!!
En amúgy is makacs vagyok, hogy majd en mindent megoldok 😁 max a ferjem segíthet.
Meg az hogy meg anyóst is kerulgessem, vagy akar a saját anyámat, nem köszi 😅
Ha a nagyszülő normális, nem szól bele a baba körüli dolgokba, hagyja hogy csinálja anyuka, akkor szerintem jó. Tud főzni, mosni, vasalni, takarítani. Esetleg ha anyuka szeretne pihenni akkor addig megfogja a síró babát.
Nekem nem jött senki, de ha ilyen jött volna, annak örültem volna. Barátnőmhöz anyósa ment 3 hétre, elkelt a segítsége.
Ha kotnyeles a kedves mama akkor az inkább átok mint áldás, az biztos.
Vagy most, még jóval szülés előtt leállítod, vagy kb. soha nem fogod tudni. Ez a nő amellett, hogy egy matriarchának érzi magát, téged komplett hülyének néz. A helyedben cseppet sem zavarna, hogy megsértődik-e (nyilván meg fog), ugyanis te is megsértődhetsz azon, hogy szerinte téged mindenre meg kell tanítani. Vigyázz, mert ha csak egy kis teret is adsz neki, hogy dirigálhasson, ki fog csinálni téged. Az első szülés utáni lelkiállapothoz támogató környezet kell, még úgy is nehéz átállni az anyaságra, nemhogy egy ilyennel.
Ahhoz, hogy az apóst is hozná, azt tudom hozzáfűzni, hogy a második császárom után még egy héttel is nyögve pisiltem, olyan erős összehúzódásokat okozott a pisilés (a kakilást inkább meg sem említem), és négykézláb másztam le az ágyról, mert a belső varrat vége annyira szúrt az egyik oldalon. Ezeket a dolgokat nem lehet kiszámítani, és a gyermekágy ilyesmikről is szól, én ehhez nem kívántam közönséget.
Egyszer babalátogatóban voltam egy rokonnál. Mesélte, hogy első este, miután hazavitték a babát, az anyósa kivette a kezéből, hogy majd ŐŐŐŐ megmutatja, hogyan kell megfürdetni (28 éves óvónő anyukának). Ő meg szegény hagyta. Sosem felejtettem el azt a tekintetet, amivel mesélte, hogy lemaradt az első gyermeke első fürdetéséről. Aztán az anyós a lámpa fényéhez tartotta a lefejt anyatejet, hogy elég "sűrű-e". Én ezek után igyekeztem távol tartani az anyósomat, aki szintén ez a vonal, de enyhébb kiadás, és nagyon örülök, hogy így tettem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!