Kismamák, anyukák, akiknek nem volt a szülés után segítsége, egyedül a párja tudott valamiben segítségére lenni, hogyan oldottátok meg?
Úgy néz ki nem nagyon lesz segítségem szülés után (december elejére vagyok kiírva). Sajnos, akikre számíthatnék, ők nagyon messze élnek. Szerencsére párom 2 naponta dolgozik, de akkor este ér haza. Apám is velünk él, de ő az a konzervatív fajta. Nemrég hagyta itt anyám és a háztartás dolgaihoz egyáltalán nem ért. Főzni is csak kétfélét tud :D a babát sem igazán merném rábízni, mert tényleg nem igazán konyít ezekhez a dolgokhoz.
Tartok a szülés utáni depitől is, mert korábban már voltak pánikrohamaim :( jó lehet nem jön újra elő.
Aki ilyen vagy hasonló helyzetben volt, mennyire uralkodott el rajta a depresszió, fáradtság? Milyen fontossági sorrendet állítsak fel (persze az 1. helyen a baba van)? Mennyire lehet könnyebben venni ezt a pár hetet, hónapot ilyen helyzetben?
Miért kéne a segítség? Ez a régi időkben jött jól, amikor a férfiakat is ki kellett szolgálnia a nőnek.
Ma már tud segítséget nyújtani neked. 2 nap alatt amíg dolgozik a házimunka sem szalad el, ha nincs hozzá energiád. 😊
Én is előre fagyasztottam le ennivalót, bevásároltunk félkész kajákból, ami ok, hogy nem olyan jó, de legalább valami, ha nagyon nincs időm. Szülés előtt kitakarítottam mindent, amit bírtam, aztán amikor megszületett a gyerkőc, csak a legfontosabb minimumra koncentráltam. Legyen tiszta ruhánk, edényünk, ennivalónk. Ennyi. Meg persze a baba. Aztán, ahogy nőtt, egyre több mindent meg tudtam csinálni, gyorsabban evett, több időm maradt másra. Én vagy felcsatoltam, vagy pihenő székben vittem magammal ahová kellett, teregetni, főzni stb.
Nem volt könnyű, sőt, de túléltük :)
Ja, és ne úgy állj hozzá, hogy jaj, mi lesz, ha depis leszek, hanem úgy, hogy NEM leszek, mert erős vagyok, és nem hagyom magam. Járj majd vele sokat sétálni, a friss levegő és mozgás csodákra képes.
Semmi extra, ne félj előre.
Hasfájós, refluxos volt az első, egész nap tartani és szoptatni kellett (hogy ne jöjjön annyi ki és menjen is be elég), de nem kellett plusz segítség a férjemen kívül.
Ő átvette, amikor hazajött, hogy szusszanjak. Ebédet rendeltem. Hétvégén takarítottunk. Férjem vásárolt be. Ennyi.
4. hónapra "kaptam össze magam", addigra rázódtunk bele, lett kevesebb a sírás, akkorra lett napirend, onnantól könnyebb volt.
Köszönöm! Szerintem is túlkomplikálom az egészet, mivel páromra azért nagyon sok mindent rátudok bízni. Csak azért mégsem akarom, hogy teljesen kimerüljön ezek miatt is, meg a munkája is kivesz sok energiát belőle.
Meg az is igaz, hogy régen a nők egyedül vitték a háztartást+gyereknevelést egyszerr, sokszor mindenféle segítség nélkül.
A hordozót és kengurut azt használni fogom mindenképpen. Nem tudom milyen lesz az idei tél, remélem enyhe, így többször kitudok majd menni a picivel a levegőre.
Császárral szültem, mégis nagy hasi műtét ide vagy oda; az első pillanattól kezdve egyedül én láttam el a babám (1. baba). A férjem csak esete ér haza, akkor is itthon folytatja a munkáját tovább, nagyszülők is dolgoznak.
Nincs semmi gondom ezzel. Simán ellátom a kislányom, és apránként a háztartást. Ha nem jut időm főzni, akkor hozok menüt étteremből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!