Lelépni, és apukára hagyni a gyerekeket csak úgy? Megtegyem? Vagy mit csináljak, hogy a férjem érezze, nem bírom tovább?

Van egy 3 éves fiunk és két 14 hónapos kislányunk. Viszont újra terhes lettem, én elmondtam a férjemnek, hogy biztosan nem akarok negyedik gyereket, így is elég nehéz. Ő pedig azt hangoztatja, hogy nem egyezik bele az abortuszba, meg hogy van segítségem, nem lehet olyan vészes a gyerekekkel itthon. De erről fogalma sincs...

Elmegy reggel, hazajön délután, elvan velük fél-1 órát, megy teniszezni/úszni/futni, hazajön, vacsorázik, jobb esetben még pont becsatlakozik a fürdetéshez, de sokszor már altatás végére ér ide csak. Így tényleg nem nehéz velük. De pl. voltunk nyaralni most, 2 hét után, mikor hazajöttünk, mondta, hogy ő fáradtabb, mint mikor elindultunk, és elmegy pár napra pihenni a barátaival, mert ez az út minden volt, csak pihenés nem. Pedig nem is egyedül voltunk, jöttek velünk a szüleim is, pont ezért, hogy segítsenek.

Hiába magyarázom neki, hogy napi 1-2 órát velük lenni teljesen más, mint 24/7 foglalkozni velük, ellátni őket, rohanni mindenfele. Ezért arra gondoltam, hogy jövőhéten itthon hagyom őket neki, péntektől vasárnapig. Hogy érezze, milyen, mikor éjfélkor kerül ágyba, de már 6-kor sír az egyik lány, vagy mikor a délutánja semmiről nem szól, csak az altatásról. Én szinte sehová nem járok már, házhoz jön a manikűrösöm, a szempillásom, edzeni is itthon szoktam. Most kezdtek kicsit "leszakadni" rólam a csajok is, a fiunk szeptembertől ovis lesz és alig vártam, hogy kicsit levegőhöz jussak, szervezhessek magamnak a házon kívül is programokat...