Olyan lakást vettetek gyerekvállaláskor vagy előtte, ami "örökre kiszolgál" titeket? Majd költözni akartok tovább?

Mivel lakáshiteles konstrukcióban választunk lakást, igyekszünk úgy választani, hogy legalább 20 évig jó legyen.

Jó közlekedés, csendes környék, közel a főváros a munka miatt, de mégsem bent a káoszban.

Nincs olyan ingatlan, ami minden élethelyzetben optimális: egy párnak, egy kisgyerekes családnak, majd egy idősödő párnak, esetleg egy vagy két magányos embernek.

Az a normális, ha olyan ingatlanban él az ember, ami a következő 5-10 évben kiszolgálja. Csak erre rengetegen nem képesek, inkább nyomorognak nyugdíjasként, özvegyként a hatalmas lakásukban, házukban, de juszt sem költöznek.

14x költöztem életemben, nem hiszem, hogy van olyan, hogy "végleges". Miért gond, ha az ember költözik oda, ahol jobban érzi magát az életének adott szakaszában?

Nyilván egy 4 tagú kisgyerekes családnak mások az igényei, mint két nyugdíjasnak.

Mi örököltünk egy társasházi lakást, felújítottuk, de már az elején tudtuk hogy itt egy gyerek lesz, 2-t nem akarunk egy félszobába zsúfolni, nálunk a nappali egyben a háló is .

Viszont szerencsére nem mostanában tervezünk tesót, így ha visszamegyek dolgozni és beindul a karrierem nekem is, akkor eladjuk ezt a lakást, és veszünk egy 3 szobás társasházi lakást , vagy egy 2 és fél szobás családi házat, persze ezt kölcsönnel tudjuk csak ezért is húzzuk míg tudjuk.

Igen.

Budapest agglomeráció, csendes nyugodt környezet, mégis közel a város.

5 éves a fiunk.

Szerintem öregen is jó lesz itt.

Aztán még az is lehet, hogy külföldön öregszünk meg.

Most jó itt, de sosem lehet tudni, hol leszünk 10-20-40 év múlva.

Hú, nem.

Mi amikor összeköltöztünk, a férjem ,,legénylakásába költöztünk", ami vidéken van, 1 szoba + nappalis.

Aztán amint összeházasodtunk és jött a baba, beköltöztünk a városba, 2 szobás panelba, mert vidéken nincs semmi és amíg a férjem dolgozott, mi unatkoztunk otthon, nem volt semmi program, stb.

Most 2 gyerekünk van, egyelőre 2 szobában ,,tengődünk", de mivel a kicsi még pici, velünk alszik, nincs még igénye saját szobára, de később nyilván szüksége lesz neki is saját térre, illetve harmadikat is tervezünk majd vmikor, akkor családi házat tervezünk venni.

Anyukáméknak volt egy kiadott kétszobás háza, amikor a későbbi férjemmel összeköltöztünk, odaadták nekünk használni. Azóta is itt lakunk, de már kicsi. A második babát várjuk, a lányunk 3 éves. 2,5 év múlva lejár a lakástakarékunk, akkor veszünk egy saját házat, ami már úgy lesz, hogy 3 háló+nappali, így mindenkinek lesz saját szobája (több gyereket nem szeretnénk).

Addig elleszünk két szobában, egyelőre a lányunk is velünk akar aludni, de ha ez változik, természetesen mehet külön szobába bármikor. A pici velünk lesz eleinte, az biztos. Idősebb korunkra a 3 hálós családi ház esélyesen túl nagy lesz kettőnknek, de legfeljebb eladjuk, veszünk kisebbet, a maradék pénzzel meg támogatjuk a gyerekeket. Én se értek egyet azzal, hogy öregen ragaszkodjunk egy fölöslegesen nagy hodályhoz, amit alig bírunk fenntartani.

Nem, albérlezeünk, mivel nincs pénzünk saját házra - lakásra sem.

Leszarom, sokkal rugamasabbak vagyunk, mert momentán 1000 km-re lakunk otthonról, és bármikor mehetünk tovébb a meló miatt.