Párom meg van sértődve, amiért anyukám segítene az első 1-2 hétben az újszülött körül?!

Anyukad nem kerdezett meg, csak szolt, tehat reagalni erre nem sok eselyt hagyott. Nyugodtan megmondhatod neki, hogy koszonod szepen, nagyon kedves tole, de mondja vissza a szabadsagat, boven eleg, ha munka utan beugrik, mert a ferjed is szabadsagot vesz ki, es nagyon bantana, ha nem lehetnetek harmasban, es nem intezhetne o a dolgokat, amikben segitenie kell majd, hiszen ezert lesz o is ott melletted, de hogy azonnal szolsz neki, ha megis tobb segitsegre van szukseged.

Abbol, hogy anyukad meg sem kerdezett egyebkent en arra kovetkeztetek, hogy jobban jarsz, ha mielobb lemondod, es o megerti, hogy ti lesztek a gyerek szulei, o csak a nagyszulo. Sajat tapasztalatom, hogy nagyon nehez meghallani a belso hangot es rahangolodni a gyermekre, ha mas rokonok jelen vannak, foleg ilyen hosszu ideig, legyen a kapcsolat barmilyen jo is. Nekem is nagyon jo a kapcsolatom anyukammal, es rengeteget segitett, mikor itt volt a szulesz utan par nappal egy hetig, majd anyosom valtotta. Fekudnom kellett, nem ulhettem fel, mert csunya odemas lett a gatsebem, aztan vadhus nott ra... A szoptatas is szenvedes volt. Menni is alig tudtam. Ferjemmel ugy terveztuk, hogy csak a 3. heten vesz ki szabadsagot, hiszen elotte lesz segitsegem. Hat ahogy elmentek, hirtelen jobban lettem, el kezdtem tudni vegre figyelni a gyerekemre, es bar feltemtole, de nagyon jo volt harmasban lenni, rohamosan gyogyulni kezdtem. Pedig nagyon jo a kapcsolatom anyosommal is, lanyakent szeret szinte, es o is es anyu is csak segiteni probalt. De egyszeruen nem volt ez igy jo nekunk. Friss anyakent te is keresgeled majd a hataraidat, hogy mi az, ami neked segit, es a ferjed is, hogy hogyan legyen apa.

En a helyedben nagyon komolyan vennem a kereset, es nem kerdes, hogy kinek az allaspontja lenne szamomra a fontosabb. Most mar o az elsodleges csaladod, es segitseget meg szules utan is tudsz majd kerni anyukadtol, ha megis kell. Eleve lesznek dolgok, amikben nem fogtok egyeterteni a gyerekkel kapcsolatban, azokat hogy fogod kezelni, ha mar most attol felsz, hogy mit szol, ha megkered, hogy jojjon ugyan, de csak joval kevesebb ideig?

Ez renegeteg, és párod hlyében én is ki lennék akadva, hogy egy percem nem lenne a családommal, mert anyós ott lebzselne.

Felejtős, jöjjön akkor anyud, mikor TÉNYLEG segíteni kéne, az pár óra naponta-kétnaponta.

De ne költöztesd be.

A sráccal SEMMI baj nincs, teljesen NORMÁLIS, hogyha otthon lesz, akkor nem akar még egy embert kerülgetni, és totál háttérbe szorulni.

Válj le anyuciról, és ő is fogja fel, hogy HÁRMAN vagytok egy család, és SZÓLSZ, ha segítség kell, de ne a barátodat szapuld, hogy Ő milyen, mikor joggal van kiakadva.

Én legalábbis tuti agyvérzést kapnék, hogyha anyósom - akivel jóban vagyok - csak úgy idejönne több órára (egsz napra) "segíteni", én meg "menjek ahová akarok", mert "Úgyis itt van az anyám".

Nem azt mondom, menjen persze, majd ha a férjed már dolgozik, és kell kis pihi neked, de ne hívd már oda, mikor a barátod is otthon van, és Ő akar segíteni, megélni HÁRMASBaN a dolgokat.

Nem bunkóságból írom ezeket, csak átérzem a pasas helyzetét is.

"csak lelkiismeret furdalásom van, hogy le akarom koptatni anyut, hiszen másnak anyukája sincsen, és van, aki össze tenné a 2 kezét egy ilyen anyukáért."

Van ahol meg ilyen rendes párja/férje nincsen mint neked hogy ki akarja venni a rèszét a baba körül a kezdetektől...vagy egyáltalán nincs.

Neked lenne jó megértened hogy itt ti 3-an vagytok egy család, az apuka itt nem kérdès hogy fontosabb kicsit mint az anyukád ebben a helyzetben. A nagymama tud még rengeteget segiteni. Ha kéritek ès nem ha ő kitalálja. Tök jó hogy fontos az anyukád, de itt most apuka fontosabbnak kellene hogy legyen