Június végére várom a második gyermekem, a nagyszülők már a látogatást tervezik. Elég bonyolult a helyzet, Ti mit tennétek a helyemben?
Mikor az első babát vártuk, anyukám kijelentette, hogy az első két hétben jön, és segít, mert a gyermekágy alatt pihenni kell, és mert neki nem volt segítsége, pedig milyen jól jött volna. Ezen felbuzdulva anyósom is mondta, hogy akkor az az utáni 1-2 hétre ő jönne segíteni. Én akkor örültem ennek, hogy lesz aki a házimunkában besegít, illetve hogy gyakorlott anyák révén tanácsot is tudnak majd adni. Mindketten messzire, olyan 200 km-re laktak tőlünk, ezért nálunk laktak miután hazajöttünk a kórházból, 2 hetet anyukám, a következő hetet anyósom. Az első napokban nem volt gond, de később persze kezdett zavaró lenni a helyzet, mivel egész nap itt voltak, szinte semmi magánszféránk nem maradt. Még azt is nézték, ahogy szoptatok, mert hogy milyen cuki, én meg nem küldtem ki őket, mivel a kórházban sem voltam soha egyedül, gondoltam innentől nem lehetek szégyenlős előttük sem, ők is szoptattak, ez természetes. Utólag persze máshogy gondolom, de akkor még ez volt a legkisebb gondom amivel foglalkoztam. Főleg anyósom bosszantott fel, ő semmit sem csinált úgy, ahogy mi szoktuk, még akkor sem, ha külön úgy kértem tőle, és úgy éreztem, hogy velem verseng a baba felügyeletéért. Elég megterhelő és stresszes lett ez az időszak, éppen ezért félek előre, mi lesz ha megszületik a kistesó?
Édesanyám már itt a városban lakik, estéra haza megy elvileg, anyósom pedig most üzente a férjemmel, hogy a szülés utáni első két hétben jönne, mert úgy veszi ki a szabadságát (ő még mindig messzire lakik tőlünk) Eltiltani nem szeretném őket, és a segítség ugyan úgy jól fog jönni, de semmi kedvem hozzá, hogy éjjel-nappal itt legyenek. Sógornőm is itt él azóta, anyósom nála tudna aludni, de a férjem szerint nem kérhetjük meg rá. Egyrészt, mert megsértődne miatta, másrészt mivel akkor sógornőm nyakába varrjuk őt, neki okozva gondot ezzel. Nincs olyan megoldás, ami mindenkinek jó lenne, megbántani nem akarom egyik nagymamát sem, sem pedig azt, hogy az egyik csak pár napot lássa az újszülöttet, míg a másik minden nap át tud jönni, de az biztos, hogy 2 hetet nem bírok ki még egyszer úgy, mint az első babával. Szerintetek mit tudunk tenni, hogy senki ne érezze mellőzve magát, de útban se legyenek itt?
Nehéz helyzet. Mi 1 hét múlva várjuk az első babát. És külföldön élünk Az elején itt is mindenki bejelentkezett... Aztán közöltem mindenkivel,hogy Köszönöm de nem kérek segítséget. És pár hétig ne is utazzanak mert szeretnénk együtt lenni mint család. Anyukám vérig sértődött.
Ez van. Egy kis idő után mindenki megnyugodott.Más választásuk nem is volt. Igy 4 hétig senki nem utazik.Illetve mivel kicsi lakásban lakunk (még )nincs is hely nekik.Foglaltunk nekik szállást.Nekem így a legjobb.
Én azt mondom sógornővel beszélj. És oda szervezzètek le. Mond azt,hogy nincs hely és ,hogy együtt szeretnétek lenni. Már van tapasztalatod is.segítség sem kell
Megmondod, hogy bocs, változott a program, akkor jöjjenek, ha TE/TI hívjátok! őket.
Ennyi, ha megsértdőnek, akkor így jártak.
Én biztosan nem kapnék idegbajt meg stesszelném magam feleslegesen csak azért, hogy "jaj, meg ne bántsam őket".
Hagyd már, legytek határozottak és MOST állítsátok le a szervezkedésket.
Egyébként én külföldön, csak a férjem segítségével is meg tudtam oldani a gyereket, meg még sokan mások is boldogulnak :) - ezt nem bántásból mondom.
Anyukádnál nem tudna aludni anyósod? Vagy annyira nincsenek jó viszonyban?
Ha már nem lehet másképp megoldani és nálatok alszik beszéld meg vele és anyukáddal is, hogy szeretnél egyedül lenni amikor szoptatsz mert az első babánál is zavart a közönség csak nem merted mondani.
Amúgy most többet lesz elfoglalva a nagyobbik gyerekkel, mint a picivel (és veled). :) Elküldöd őket sétálni, játszóra így lesz egy kis nyugi is.
Megértelek amúgy, nálunk is úton van a második baba és kicsit hasonló a szitu. Eltiltani nem lehet (és nem is akarom) semelyik nagyszülőt sem, de a saját nyugalmunkat sem szeretném feladni.
Nem igazán tudna anyukámnál aludni, nagyon pici garzonlakásban laknak húgommal. Sógornőmnél sokkal több hely lenne, meg csak otthonosabban érezné magát a saját lánya társaságában.
Sajnos nem tudom melyik unokával foglalkozna többet, legutóbb előbb ment az ébredő gyerekhez, mint hogy átvegye tőlem pl a vasalást vagy teregetést, nem mernék arra alapozni, hogy a nagyobb eléggé le tudja foglalni :(
Nyilván a legnehezebb része az, hogy közölni kell velük valahogy, egyrészt letörve a lelkesedésüket, másrészt éreztetve hogy mennyire útban lesznek és voltak a múltkor is. Férjem ezért is gondolta úgy, hogy egyszerűbb lenne kibírni ezt a kis időt, őt is meg kellett győznöm még egyszer, hogy hosszú távon így lesz jobb. Sajnos a stresszt nem tudjuk teljesen elkerülni, anyósom nagyon nem fog örülni, és gyanítom, hogy vissza fogom még hallani jó párszor a dolgot valamilyen formában.
Ne foglalkozz velük. Itt most TI vagytok a főszereplők. Ha nektek az a
"segítség", hogy hagyjanak nektek nyugalmat, akkor az. Ezt meg kell érteniük és a háttérbe kell hùzódniuk. Minél hamarabb tisztázzàtok, mert ha a szülés után mondjátok meg, az már nagy pofon lesz. Sok sikert és csak határozottan!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!