2 gyerek mellett sokkal kevesebb idő jut minden másra, mint amikor még csak egy gyereketek volt?

Nekem nem. A 2. gyerekre jutott sokkal kevesebb idő! Ez azt jelenti, hogy mivel a fiad már igényli a foglalkozást, ezért őt nem tudod magára hagyni. Én úgy csináltam, hogy a naggyal játszottam, bohóckodtam, a kicsit pedig mindig odatettem magunk mellé plédra. Ő is nagyon jól szórakozott, figyelte a hangunkat, nézte a sok színes játékot, de vele nem tudtam órákig az ölemben mászkálni, mint az elsővel. Persze, amelyik játékba tudtuk, abba bevontuk őt is. Ugyanazt a csendet sem tudod neki biztosítani. Ezért van az, hogy a második gyerek általában sokkal magabiztosabb, önállóbb. Muszáj neki feltalálni magát, és ez így van jól!

Ja, és mivel mindig együtt voltunk, imádják egymást!!

Hát ha van segítséged, akkor könnyebb lesz.

Én talán inkább attól tartanék, hogy a nagyfiad, hogy fogja lereagálni a kistesó érkezését. Ez csak az én egyéni tapasztalatom, hogy a környezetembe mindenhol, ahol kb. ennyi a korkülönbség, óriási féltékenykedés van.

Barátnőmék nagyfia imádta a kistesót. Öt hónapos volt a kicsi amikor minden megváltozott, és ütötte ahol érte.........pedig nagyon nyugodt aranyos fiú. Szóval én inkább ettől tartanék........de az ügyes, türelmes anyukák szerintem mindent megoldanak.

Pontosan, ahogy leírtad!

Nálunk a nagyobbik fiammal már kezdett könnyebb lenni minden, mikor jött a tesó. Persze, ilyenkor a nagyfiú is visszaesik, ugyanannyi figyelmet és törődést kíván, mint a testvére- persze ez érthető.

Nagyon nehéz volt az eleje, de mára már könnyebb, a kicsi lassan 18 hónapos, a nagy ősszel 4 lesz. De amikor együtt itthon vannak, az őrületes. Szereik egymást, játszanak, de amikor elkezdik a veszekedést, ember egyen a talpán aki igazságot tud tenni. A nagy bántja a kicsit, a kicsi piszkálja és nem hagyja játszani a nagyot. Szóval tényleg nagyon nehéz!