(Frissen) szült anyukák! Ti mennyire tudjatok elfogadni az anyosotok tanácsait a baba körül?

Nem igazán kaptam tanácsokat, csak ha KÉRTEM.

Két esetre emlékszem: szülés előtt anyukám mondta, hogy nem fog beleugatni, tudja, milyen rossz, de egyetlen dolgot hadd mondjon előre.

Ne kövessem el azt a hibát, amit ők velem: hazavittek, anyámnak beragadt a gondolat, hogy úristen, ki fogok száradni... így éjjel költögetett itatni. Ezzel sikeresen megoldották, hogy még 5 évesen is minden éjjel 10-15 alkalommal felébredtem és ugrálhattak hozzám.

Rákérdeztem a gyerekorvosnál is. Ugyanezt mondta, annyi különbséggel, hogy az első héten azért még ébresszem, utána úgyis sír, ha éhes/szomjas. Igazuk volt, néhány hetes kora óta 10-12 órákat alszik egy szuszra és már négy éves, jól fejlett.

A másik anyósom volt. Éppen nálunk volt, talán egy hónapos lehetett a lányom. Monoton nyöszörgés, én ugrottam volna fel, hogy megnézem mi van, közben szentségeltem, hogy miért nem alszik.

Mondta, hogy higgyem el, ezzel altatja magát, várjak egy kicsit. Oké, 5 perc alatt nem lesz baja.

Igaza volt, tényleg kisvártatva elaludt és a későbbiekben is így altatta magát.

Ez a két "kéretlen" tanács volt csak, de ezek is hasznosnak bizonyultak.

Anyukám a mai napig felhív és megkérdezi, mi a protokoll nálunk adott esetben, ha éppen náluk van a lányom. Gyógyszert például csak úgy ad be neki, ha előtte felhív. Hiába gyerekorvos írta fel.

Vagy egyszer náluk betegedett le és az orvos atípusos tüdőgyulladást gyanított. Ezt csak röntgennel lehet kizárni. Megkérdezte, hogy elvihetik-e mellkasröntgenre a közeli kórházba. (Ez már a második lett volna neki 2 évesen) Némi hezitálás után igent mondtam, csak kértem, hogy a többi testrészénél ragaszkodjanak az ólómtakaróhoz (has, lábak, stb). Így is lett, anyám még azt is bevállalta, hogy ólomköpenyben bent maradt vele és ő maga tartotta a feje fölé a takarót, hogy a fejét se érje sugárzás. Így tényleg csak a mellkasa nem volt letakarva.

Nálunk anyós csak azon pörög mindig, hogy jajj mert ez a gyerek megint alszik, ha fent van akkor miért van fent, ha sír miért sír már megint? Amúgy 3 gyereket nevelt fel szóval nem is értem miért meglepőek számára ezek a dolgok.Nem szokott beleokoskodni a dolgokba amúgy.Meg se próbált tanácsot adni.

Anyum se.Azt mondja az ő idejébe annyi minden más volt, hogy ő most nem tud semmi okosat mondani.Ha valamibe bizonytalan vagyok megkérdezem elmondja hogy szerinte hogy kéne, ő hogy csinálta aztán annyi.

Az enyém mondogatja mindig, hogy ezt igyam hogy sokáig tudjak szoptatni és ilyen ruhát vegyek még a gyerek nevébe is beleszólt hogy neki X név nem tetszik mert a Bibliában valami rosszat jelent (?). Ilyesmi dolgok.

Hála a magasságosnak az USA-ban él mert a férjem amerikai így ezeket csak chaten tolja, írok rá egy vigyorgó fejet és elfelejtem. :D

Mivel jó tanácsokat ad, így simán elfogadom. :)

Nagynéném ellenben okoskodik és erőszakoskodik, így őt ignorálom minél inkább (anya már rég nem él).