Szerintetek rossz feleség és anya vagyok?
Állandóan úgy érzem hogy egy idegbeteg vagyok, sokszor kiakadok a páromra, van egy kislányunk és ma annyira kiborultam hogy ahogy ő nyöszörgött mert állandóan társaságra vágyik, nincs el 5 percre egyedül hogy utánoztam ahogy nyávog és közöltem hogy elegem van belőlük. Persze nem így gondoltam de annyira dühítő hogy a párom és én már nem tudunk együtt ebédelni vagy vacsorázni mert állandóan a kislányunkat fogja ha én eszem aztán csere és annyira bántónak érzem. Hiába a pihenőszék is probáltuk azt is de nem tud benne maradni. Mindig hisztizik. Nagyon rossznak érzem magam és lelkiismeret furdalásom van a mai nap miatt!
Sokszor érzem hogy a párom engem nem szeret, csak a lányunkat, egyszer ki is jelentette hogy őt jobban szereti, és ezt is felhoztam hogy majd ő felnő lesz családja és mi nem fogjuk őt érdekelni... ááá annyira bánt hogy ilyet ejtettem ki a számon hiszen annyira szeretem a kislányomat hogy szavak sincsenek rá és érzem hogy ő is engem, és hogy örülnöm kellene hogy egészséges és hogy vissza sírom még ezt az időszakot is de ma kiborultam.
Volt így más is??
Gondolom a bezártság az hogy 24órából 23 és fél órát kell a lányommal foglalkozni mert párom sokat dolgozik, napi 2-3 órát vannak úgy együtt amikor ébren vannak, mert párom állandó éjszakás, délután 4kor indul és reggel 6 mire haza ér!
Bízom abban hogy a 2hét múlva kezdődő munkaváltás eléri a kívánt eredményt hogy napi 8 óra munka lesz csupán 3 műszakban neki és nekem is lesz talán egy kisebb nyugalmam, mert így szalad a ház, állandóan igyekszem a főzéssel és a lányunk miatt kissé körülményes.
Több dolog is eszembe jutott. Először is: nem az a kérdés, hogy rossz anya vagy-e, hanem, hogy meddig fogod ezt a túltereltséget még bírni, mielőtt állandósulnának a kiborulások és az azokat követő mardosó önvád.
Vannak ilyen gyerekek, akik nincsenek el egyedül szinte semennyit sem. Készülj fel lelkileg, hogy mindig azt fogod hallgatni, hogy te csinálod rosszul és elkényeztetted, és megérdemled, stb. De azt csak te tudod egyedül, hogy miért kell folyton karban tartani, nekem van ilyen gyerekem (is), és van átlagos is, semmivel sem voltam okosabb, ügyesebb, jobb anya amikor őt gondoztam, ő csak egyszerűen átlagos baba volt, átlagos igényekkel, amikre fel lehetett készülni és ki lehetett őket elégíteni, míg a második gyermekemnek két-három felnőtt 24 órás állandó készenléte sem lett volna elég, ehhez képest 99%-ban csak én voltam vele. Nem biztatlak azzal, hogy egyhamar jobb lesz, de azért idővel, kb. iskoláskorra már igen.
ha addig nem akarsz megbolondulni, sürgősen gondoskodj arról, hogy fel tudj töltődni valahogyan. Neked már kéthetente egy óra, amit csak magadra fordítasz is sokat fog jelenteni.
ha anyagilag megengedhetitek magatoknak, rendelj ebédet és hívj hetente-kéthetente egyszer segítséget a takarításban, hogy ha van két szabad órád, az ne munkával teljen.
Más: próbáld megérteni a kislányodat. 5,5 hónapos még nem hisztizik, hanem a maga módján fejezi ki, hogy szüksége van rád. vagyis nem arról van szó, hogy elrontottad a nevelését, hanem csak arról, hogy ő az átlagos gyerekekhez képest többet akar az anyukájából.
Ha én elölről kezdhetném a nagyigényű gyerekemmel, azt hiszem,a zt csinálnám másképp, hogy nem adnék többet magamból, mint amennyit még szívesen adok (idpt, testközelséget, stb.), de amit adok, azt 100% odafigyeléssel és szeretettel adnám. Én elkövettem azt a hibát, hogy akkor is öleltem, ringattam, stb., amikor legszívesebben felrobbantam volna, és ő ezt nyilván érezte. Vagyis elment az egész napom, romokban voltam, ő mégis még többet akart belőlem. És nálam is jöttek a kiborulások, utána meg az önvád. Szóval most azt gondolom, jobb lett volna néha sírni hagyni kicsit, nem pedagógiai célzattal, hogy jól tanulja meg, ki a főnök, hanem azért, hogy például igenis meg tudjam enni nyugodtan az ebédemet. Viszont ha megettem, és rendben vagyok, utána biztos lehet benne, hogy vele fogok foglalkozni, és 100%-ig jelen leszek (nem azon filózok, hogy mi lesz a vacsora). Aztán amikor eljön a főzés ideje, a legnagyobb lelki nyugalommal tenném a dolgom. És bár sírna, ismét biztos lehetne benne, hogy amint végzek, megint az övé vagyok.
Nehéz lenne, de úgy is iszonyat nehéz, ahogy te csinálod, meg ahogy én csináltam. Akkor már érdemesebb úgy csinálni, hoyg ne puszulj bele.
Megint más: hordozókendő vagy más hordozóeszköz. Megnyugtatja általában a ilyen nagyigényű babákat, plusz felszabadul két kezed, és miközben magadon ringatod, azért tudod tenni az alapvető dolgodat.
Végül: ha a férjem azt mondaná, hogy jobban szereti a gyerekeinket, mint engem, összeomlana a házasságunk. n az anyjuk vagyok, mégsem szeretem őket jobban, mint a férjemet. Nyilván más a kapcsolat, de az alap, ami biztonságot ad a gyerekeknek, az a szülők kapcsolata.
Azért egy 5,5 honapos gyerekröl beszélünk aki nagyon keveset alszik. Nem vagy rossz anya de valamit nem jol csinálsz.vagytok eleget levegön?
Az együttevést probáld elengedni sajna,a kisbabás lét lehet ilyen ..
Nálunk is volt hasonlo,de nem láttam ennyire sötéten. Keress babás programokat, sétáljatok.mielött depresszios leszel
5honaposan azert meg boven napi 2x kellene aludnia...erre keress valami megoldast.nagyon nem jo ha nem alszik nappal.
Egyaltalan hogy birja ki reggeltol estig ebren?azok kivul,hogy baromi faradt lehet es valoszinuleg ez az oka az allando nyuszinek.
Kitartas,jobb lesz idovel.
Amíg nem kúszott a lányom dettó ugyanezt csinálta. Vettem csatos hordozót, és néha a babakocsi helyett abban vittem le. Ha nyűgös volt nekem meg mosogatni kellett, csak felkötöttem őt a hátamra. Így minden dolgomat meg tudtam csinálni és kevésbé lettem frusztrált.(nem terveztem a hordozást én se de 1000%kal egyszerűbb lett az életem)
Nem tudod rábízni valakire amíg kikapcsolódsz egy picit?
Anyuka klub a környéken? Baba mama torna? Hidd el az ritmust ad a napnak, ha vannak ilyen programjaid és nem leszel bezarva.
Csak egy kis biztatás: ha elkezd kuszni, akkor egesz nap fel se lehet majd venni jo esellyel :)
A kozos etkezesre az jutott eszembe hogy donthetos etetoszekbe sztem betehetnetek es hatha elvezne a nezelodest addig meg ehetnetek nyugodtan.
Hasonló a helyzet nálunk is,pontosan ilyen idős a fiam,a férjem csak aludni jár haza,állandó hiszti,még a babakocsit is utálja,a kendőt,csak a kezemben van el :/
Én annyit tudok tanácsolni hogy pár hétig próbálj a baba igényeihez igazodni,hamarosan ül,mászik majd,ha nem is sokkal de könnyebb lesz majd meglátod.Én se nagyon járok el sehova mert végig ordítja az öltözést,az autó utat,ha sétálunk is...nekem is volt már durva kiborulásom és utána azt hittem a szivem meg hasad :( nem benned van a hiba hidd el!Nehéz időszak ez,de semmi sem tart örökké :)
Idegbeteg nem vagy, mert akkor már a pszichiátrián kezelnének! Neked inkább hatékony időbeosztásra van szükséged. Az én lányom is nagyon anyás, de megfigyeltem, mikor alszik, mikor van ébren és mikor igényli jobban a jelenlétemet. A házimunka egy kis szervezéssel nem nagy ördöngősség, gyerek előtt is csinálni kellett. Én reggel és este 2-2 órát töltök a hétköznapokon házimunkával, ebben benne van az is, hogy főzök, főzés közben mosogatok, rendet rakok, beindítok egy mosást, teregetek, hajtogatok, pakolászok, seprek és felmosok. Hétköznap egy alap rendnek kellene, hogy legyen és Mi hétköznap takarítunk a férjemmel, mert a magasabb részeket én nem érem fel sajna így kell a segítsége. De az sem több 3-4 óránál. Ez azt jelenti, hogy 6-tól 7ig rendbe szedjük magunkat, 7től 9ig megvagyok a munkával. 9kor levegőzünk 2 órát, mert jön velünk a kutya is, kell a mozgás neki is. Délben alszik 2 órát, akkor tanulok. Délután játszunk, este megint 2 óra házimunka. 8 után megyek futni egy fél órát a kutyával. Aztán a miénk az este a párommal 11ig. Én direkt reggel főzök, mert akkor jobban elvan. Mondjuk én soron dolgoztam, egy alkatrészt 16 mp alatt dolgoztam ki, tehát a "a véremben van". Napi 2 óra tanulás is elég, mert 1 éve járok fősulira és szigorúan minden nap tanulok 2 órát plusz mikor párom nincs itthon este, akkor is. Amikor itthon van, akkor pedig jut időnk este egymásra. És én is kelek kétszer.
Párom nem aludta ki magát a baba születése óta, mert ő is jön, segít. Pelenkáz, etet, főz, mos, takarít. Ne haragudj, de nem a megfelelő szültél.
5 és fé hónapos NEM hisztizik, hanem társaságra vágyik!
Természetes, hogy ha nem foglalkoztok vele, nyávog, unatkozik, mellesleg nem egészséges, hogy nem alszik semmit.
Foglalkozunk vele de teszem fel amíg elmegyek pisilni vagy épp rakok a tűzre addig is kitör a pánik, pár percről van szó de ahogy ellépünk mellőle már neki is kezd nyafogni!
Egyébként mindenkinek köszönöm a kedves válaszát, bízom benne hogy jobb lesz! Egyébként nincsen semmi ahol lakom, de attól függetlenül megyünk sétálni, vagy ügyeket intézni, boltba de igen azok nem a feltöltődésről szólnak, február elején kezdünk járni baba úszásra, nem tudom mennyire fogom jól érezni ott magam, főleg a bőrömben!
Amúgy már megint szakadozik a cérna, egyszerűen nem akar aludni 2,5 órája vagyunk fent de sehogy nem jó neki jelenleg
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!