Féltékeny a 6 hónapos kisbaba öccsére a 4 éves kislányom, mit tegyek?

Igaza van az előttem hozzászólónak.

Ne mentsd fel a lányodat, hogy még kicsi, és nem tudja, hogy mit beszél. Dehogynem tudja. Nem buta gyerek.

Ha azt mondja, hogy büdös, vidd ki a szobából, akkor küld ki őt. Ha nem akar kimenni, akkor pedig vezesd az ajtóhoz és mondd meg, hogy vagy kint marad, vagy viselkedik rendesen. Ne rászólj, hanem cselekedj! Határozottan, magyarázd el neki, hogy mit miért teszel.

Azt meg semmiképp se hagyd, hogy a fenekére csapjon, mert nem hallja a tévét. Ha látod, hogy a rácsap, és ordít vele, akkor kapcsold ki a tévét, és mondd el neki, hogy ez nem volt helyes. Már meg kell értenie, hogy mit lehet, és mit nem. Az öcsit pedig nem bántjuk. Később ebből csak nagyobb problémáitok lehetnek, mert mi lesz, ha majd a játékait fogja elvenni, akkor is megveri? Vagy majd ha már totyogni fog, akkor ellöki? Most kell neki megtanítani mindent, hogy viselkedjen a tesóval.

Az egy jó ötlet lehet még, hogy kettesben is töltsetek pár órát naponta. Nagyon háttérbe szorítod, hogy mindig csak a kisfiaddal foglalkozol, rá meg mindig csak rászólsz, hogy ezt-azt ne tegye. Hagyd a fiúcskát apára, nagyira, és csak ti ketten menjetek el valahova. Sütizni, fagyizni, sétálni. Aztán idővel megkérheted, hogy segítsen neked ruhát-játékot választani a tesónak, mert szüksége lenne rá az öcsinek, te meg olyan tanácstalan vagy...

szia, nem "kell " szeretnie!!! ezt soha ne mondd neki, úgyse érsz el vele semmit. bántani viszont nem bánthatja semmi szín alatt. ha pl. ilyenekt mond hogy büdös a baba, akkor ne tiltakozz, hiszen tényleg az amikor bekakált, hanem nevessetek egy jót együtt, hogy tényleg, milyen kis büdiborz, ezzel el lehet venni az élét az egésznek. ne dicsérd előtte a babát, őt viszont annál többet. gondolj bele, hogy érzi magát most: eddig ő volt apuci -anyuci szeme fénye, most meg itt ez a betolakodó, aki elvette tőle őket, mert ő így éli meg, ez nagyon nehéz és szomorú időszak számára. próbáld sokat mondani neki, hogy bizony, most még nagyon nem lehet mit kezdeni a babával, mert eszik, meg alszik, meg sír és bekakil, de majd nemsokára mászni fog majd járni, és lehet vele jókat játszani, és az milyeen jó lesz.

nem túlzás a viselkedése, hanem teljesen érthető. sok türelem, és szeretet kell most neki, hiszen pont attól fél, azt veszítette el, ezért provokál. ha jól reagáltok, kinövi majd.

nálunk is adódtak kezdeti problémák(a lányom most 21 hós, a fiam 4 hós).

nálunk bevált a bevonás taktikája. egyszerű és néha valójában felesleges dolgokat kérek tőle, pl tudom h mit csinál a kicsi, de azért beküldöm őt, hogy szaladjon nézze meg vajon nyöszörög-e vagy csak nézelődik a kicsi, vagy hozza ide ezt-tegye vissza azt stb. szerinte a kék v a zöld pólót állna jobban az öcsinek a sétához, és indulás előtt válasszon játékot neki is amit odad.

ilyesmik.

és persze hangsúlyozva van, hogy ő az okos és az ügyes nagy, nézd öcsi, milyen ügyeseneszik/pakol stb a nővérkéd...

nálunk soha nem hangzott el az, hogy szeretni kell a kicsit, ellenben ha mérges mert velem akar játszani de a kicsivel kell éppen foglalkozni akkor mondom neki, hogy "tudom hogy most ezt-meg-ezt szeretnéd és amint befejezem amit elkezdtem, akkor megyünk és csinálom veled (és utána TÉNYLEG!), csak egy kicsit legyél még türelemmel, addig gyere, keresd elő az xy könyvet mert nem emlékszem hogy hol hagytuk abba tegnap a mesét/vedd elő a matricáskönyvet/ mutasd meg mmiylen szépen felöltöztetted a babádat stb....

és bizony kell a "privát idő", amikor csak vele vagy és senki másra nem figyelsz, ami csak a tiétek. ez lehet egy-két kis mozzanata a napnak ami rendszeresen megvan az életében pl a reggeli kakaóját az öledből issza meg, vagy vmi olyan program ahová csak ketten jártok míg vki vigyáz a kicsire.

éreznie kell, hogy nem veszít el téged.

és bizony elejét kell venni a kisebb bántásának, mert ez könnyen elfajulhat. mondd meg neki, hogy ha legközelebb ráüt akkor kiteszed a szobából - és tedd is ki. lehetne egy "komiszlépcső", vagyis egy olyan sarok vagy pont a lakásban ,ahová ő szám,űzetésre kerül ha oylat tesz amit nem kéne. maradjon ott míg átgondolja a dolgot, ha őszintén bocsánatot kér, akkor kijöhet. nálunk a 21 hós lányomnál már működik!

mindig pontosan jelezd, hogy mit nem szabad, utána tájákoztasd hogy mi lesz a szankció és utána szankcionálj.

dicsérd meg ha bármilyen kedvességet tapasztalsz a részéről a testvére felé és mondd el, hogy te ezt szeretnéd, ennek örülsz és szomorú vagy, ha kellemetlenkedik a kicsivel.

apellálj az öntudatára. mi mindenben ügyesebb ő, miket taníthat neki, biztasd hogy mondjon neki mesét mert lám, hogy örül a kicsi stb...

és sokat-sokat-sokat próbálkozz kontaktust teremteni köztük pl : látod, ő még nem tud odaszaladni a plüsskutyáért pedig szertné megkapni, képzeld mikor te kicsi voltál akkor a tigriske volt a kedvencet, mindig azzal bírkóztál, ő most a kutyát szeretné csak nem éri el, szaladj add oda neki óóóóó hogy örül de kedves voltál hogy odaadtad nézd hogy örül ő is meg én is; takargasd be légyszi mert most nem tudom, tele van a kezem; át kéne pelusozni de nincs nálam pelus hozz a polcról légyszi...

hidd el, 4 évesen már nagyon is jól tudja miket beszél és csinál.

ne hagyd!!! te vagy a főnök, te szabod meg hogy mit lehet és mit nem.

kedvesen, de ellentmondást nem tűrően és következetesen állj a sarkadra mindig, ha olyat tapasztalsz ami nem tetszik

sok sikert!

Nálunk 5 év a különbség. Első pár hétben láttam a nagyon, hogy milyen rosszul esik neki a trónfosztás.

Én úgy oldottam meg, hogy elmeséltem neki, tudom milyen nagytesónak lenni, nekem is van egy hugom, hogy ez van amikor jó, van amikor nem, és hogy nyugodtan mondja el az érzéseit. Ha haragszik rám vagy a babára azt is, ha örül vagy boldog azt is, ha mérges mert nem tudok vele lenni azt is. Viszont naponta 100x elmondom neki, hogy mennyire szeretem, hogy milyen boldog vagyok, hogy ő ilyen ügyes nagyfiú, meg azt is bármikor itt vagyok neki ha kellek. Azt szoktam neki mondani két karom van, egyikbe a kicsi, másikkal pedig ölelem őt. Kezdetben nagyon sokszor igényelte is, ha szopizott a picur jött ő is és bújt, most már szinte teljesen leszokott róla.