Van erre valami tudományos magyarázat? Vagy ez csak a véletlen? Élt már át ilyet más is?
Egyszer kb 34 hetes terhesen átsiettem a vonatsíneken. Nem néztem ki balra, hogy jön e a vonat, a fejemen fülvédő volt, mert nagyon hideg volt, pont, mint tegnap. Soha nem csináltam korábban ilyet, hogy nem nézek körbe, de akkor láttam, hogy az én vonatom épp beáll a helyére és már nyitja az ajtót, úgyhogy másra nem figyelve csak elkezdtem átmenni a síneken. 23 éves voltam és ezekszerint nagyon szétszort. Jött a vonat, nem tudom, hogy milyen messze lehetett, de hosszan rám dudált és ahogy felléptem a peronra el is húzott a hátam mögött. Rettenetesen megijedtem, bár utólag már értelmetlen volt, de zokogtam a vonaton és az anyukámat hívogattam. Napokig nem tudtam túl tenni ezen magam, leginkább a saját hülyeségemen, azon, hogy milyen értelmetlen is lett volna meghalni ezért, semmi fontos programom nem volt, nem siettem sehová. Utána napokig rémálmaim voltak, ahogy elcsap a vonat.
Tegnap ugyanott mentünk a vonathoz 3,5 éves fiammal és ő a síneken akart átmenni, de én mondtam, hogy a felüljárót kell használni. Először csak visszakérdezett, hogy miért, mondtam, hogy mert veszélyes, itt jön a vonat, erre van a felüljáró, itt még szórakozott velem, ezt nagyon szereti, hogy minden mondatra visszakérdez egy újabb miért-el. De aztán azt mondta, hogy “átmegyünk és utána félünk” nem értettem, én kérdeztem vissza, őszintén eszembe sem jutott ez az az egész, akkor azt mondta, “ahogy te anya” “te is átmentél” itt kicsit maga elé dörmögött, halandzsázott, hogy ha nekem lehet, neki miért nem, de még mindig nem nagyon értettem, hogy mikor látott tőlem ilyet, de már az eszemben volt ez a történet, csak nem akartam elhinni egyszerűen, már a felüljárón voltunk és szépen kérdezgetni próbáltam, hogy miért mondta ezt, mire gondolt, de ő már minden másra figyelt, aztán az egyik mikor kérdésemre végre odavágta “hát amikor a hasadban voltam”
Szeretném leszögezni, hogy abszolút nem hiszek semmi ilyenben, nem értem, hogy ez hogy történhetett. Emlékezhet erre? Vagy a rémálmaimra? Vagy ez csak a véletlen? A fantáziája? Kitalálta ezt, hogy végre békén hagyjam? Vagy valóban tudhatja az igazat? Segítsetek
Nem tudom, hogy van-e magyarázat az ilyen dolgokra, de talán véletlennek elég gyakori.
A mi kislányunk a születése előtt agyvérzést kapott még a feleségem pocakjában és kb. 3-4 éves volt, amikor kérdezgetett minket, hogy emlékszünk-e rá amikor a fején megsérült még az anyja hasában és vérzett a feje. Mi is elképedtünk, és persze nem találtunk rá magyarázat.
Esetleg - ha nagyon eleresztem a fantáziámat - arra gondolnék, hogy megérezte (kiolvasta??) az emlékeidet, illetve az abból fakadó félelmedet, még, ha te tudatosan még nem is tartottál ott, hogy beugorjon a régi sztori, az elméd már nyilván reagált a látottakra.
40/F
Talán régen, még 2 éves korában mesélted vkinek és ő ezt kihallgatta?...
Az én kislányom még nincs három, de egy évvel korábbi beszélgetéseinket is visszaidézi néha. És mindent kihallgat miközben úgy tesz mintha elmélyülten játszana :)
Nem lehet, hogy meséltél neki róla csak nem emlékszel?
Játék közben esetleg megemlitetted, hogy fel sem tűnt?
Nálunk is volt már olyan, hogy ezt meg honnan tudhatta, aztán Kiderült, hogy egy kósza mondatban megemlítettük. Vagy anyukád mesélte neki.
Ha nem akarunk elrugaszkodottak lenni ezeket gondolnám.
Valahogy éreztem, hogy ilyen válaszok fognak születni, de nem gond, mert ellenkező esetben én is ilyeneket gondolnék. Én is ebben hiszek. De nem beszélt erről senki. Ez az esemény akkor ijesztő volt, hiszen megrémültem, de ennyi idő távlatából egy semmiség és nem szoktunk beszélgetni erről, soha nem hozza fel senki, történtek ennél már nagyobb balesetek is. Sőt, ez nem is volt az. Persze, hogy nem mondott semmi konkrétat, de ennyi idősen nem is lehet vele úgy beszélgetni, semmiről nem mond pontos és konkrét dolgokat. Mikor viszont majd ott tart korban és beszélgetésben, hogy rendesen el tudná mondani ezt az egészet, vagy, hogy mire gondolt, addigra szerintem már rég nem emlékezne, sem a vonatos dologra, sem tegnapra.. Teljesen mindegy. Köszönöm a válaszokat! :)
Első válaszoló, neked is köszönöm. Ha tegnap nem történik velem ez, nem biztos, hogy elhinném, amit írtál. Talán inkább biztosan nem. :D De így, egyszerűen nem tudom mit gondoljak..
Nem, nincs tudományos magyarázat.
Igen, véletlen, de ezt te nem hiszed el.
Nem, ilyet nem éltem át.
Én is hiszek benne.
Nincs tudományos magyarázat...persze mivel mikor még nem tud kommunikálni a gyerek fogalmunk sincs mire emlékszik mert nem tudja elmondani, mire meg kommunikálni tud kiszorulnak ezek az emlékek.
Nem számít ki mit gondol, van aki elhisz van aki nem, neked mindenképpen érdekes élmény.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!