Másnak is ennyire hiányzik az első korszak?
Mondom, nekem is nagyon kemény volt az első pár hónap, és akkor én is csak túlélni akartam, túl lenni rajta. Hogy végre ne 2-3 óránként egyen, hogy végre legyen valami napirend szerű, ne a káosz uralja az életünket. De nekem annyiban más, hogy én így utólag mégis másként látom, és sajnálom, hogy elmúlt, hogy hagytam , hogy a nehézségek legyűrjenek és megkeserítse ezt a csodás, semmihez sem fogható, pótolhatatlan időszakot.
Köszönöm mindenkinek aki válaszolt! :)
Szerintem ez természetes, én nem nagyon találkoztam még olyan anyukával aki (őszintén) akkor és ott élvezni tudta volna az első pár hónapot. Ugyanis az ember túl fáradt és kimerült ahhoz, hogy észrevegye a szépet, hogy megélje akkor ezt az egészet. És sajnos az agyunk sokszor az egészet törli a rossz emlékek miatt... én pl alig tudok valamire visszaemlékezni, csak annyit tudok felidézni,hogy szinte alig aludtam, mindig türelmetlen, és halálosan kimerült voltam, és a babám ÁLLANDÓAN bőgött.. szerencsés az, akinek ez az időszak "csak" 3 hónapig tart, nálunk sokkal tovább húzódott.
De majd talán a másodiknál már ügyesebbek, rutinosabbak leszünk és lesz energiánk örülni az első heteknek is!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!