Mitől kap egy két hetes kisbaba vérmérgezést?

Újszülöttkori szepszis

A szepszis (vérmérgezés) baktériumok által okozott fertőzés a vérben.

Az immunrendszer éretlensége miatt az újszülöttek, különösen a koraszülöttek esetében sokkal magasabb a vérmérgezés kockázata, mint a nagyobb gyermekek, vagy a felnőttek között. A koraszülöttek szervezetéből hiányoznak bizonyos baktériumok ellen termelődő antitestek, melyek általában a terhesség késői szakaszában kerülnek a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba. Jelentős kockázati tényezőt jelentenek az intravénás katéterek és a lélegeztetőgépek is.

A baktériumok közül a megszületés körül leggyakrabban a B csoportú sztreptokokkusz okoz vérmérgezést. Később, az újszülött intenzív osztályon (NIC) történő kezelés során kialakuló szepszisért leggyakrabban egy sztafilokokkusz (a koaguláz negatív sztafilokokkusz) a felelős.

Panaszok, tünetek és kórisme

A szeptikus újszülött általában bágyadt, nehezen etethető, és a testhőmérséklete gyakran alacsony. Előfordulhat ezen kívül légzésleállás (apnoe), láz, sápadtság, rossz vérkeringés a bőrben, hideg végtagok, haspuffadás és sárgaság is.

Mivel az újszülöttek ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben gyenge, ezért a vérkeringésben lévő baktériumok bekerülhetnek a különböző szervekbe, és megfertőzhetik azokat. Az egyik legsúlyosabb szövődménye a vérmérgezésnek az agyat borító hártyák fertőződése (agyhártyagyulladás vagy meningitisz). Agyhártyagyulladás esetén az újszülött rendkívül bágyadt lehet, előfordulhat kóma, görcs vagy a kutacsok (a koponyacsontok között lévő puha terület) elődomborodása. Gerinccsapolással (lumbálpunkció), és a gerincvelői (cerebrospinális) folyadék vizsgálatával és tenyésztésével bizonyítható vagy kizárható az agyhártyagyulladás. Valamelyik csont fertőződése (csontvelőgyulladás vagy osteomyelitis) fájdalommal és a végtag duzzanatával jár, és gyakran az hívja fel rá a figyelmet, hogy az újszülött az érintett végtagját nem mozgatja. Az ízületek gyulladása következtében az adott ízület duzzadttá, meleggé, vöröses színűvé és érzékennyé válik; az érintett végtagot az újszülött ilyenkor is kevésbé mozgatja. Ha ízületi fertőzésre van gyanú, egy tűvel egy kevés folyadékot szívnak le a beteg ízületből, és abból tenyésztést végeznek.

Kezelés és kórjóslat

Vérmérgezés gyanúja esetén az újszülött intravénásan antibiotikumot kap addig is, amíg a vértenyésztés (hemokultúra) eredménye meg nem érkezik. Amikor sikerül azonosítani a kórokozót, az antibiotikus kezelést célzottan lehet folytatni. A kezelés során az antibiotikumok mellett szükség lehet többek közt gépi lélegeztetésre, intravénás folyadékpótlásra, valamint a vérnyomás és a keringés támogatására.

Koraszülöttek esetében a vérmérgezés a leggyakoribb halálok az első élethét után. A vérmérgezés többnyire maradandó károsodás nélkül gyógyul, kivéve, ha agyhártyagyulladás lép fel, mely után értelmi fogyatékosság, agyi bénulás, görcs vagy halláskárosodás jelentkezhet.