Volt, hogy néha olyan érzésetek volt még sem szeretnétek babát? Mert olyan jò h akkor es azt csinálsz, amit szeretnél?

Igen, de inkább csak a vészes terhességi hányás és az egyéb igen kellemetlen terhességi tünetek miatt. Persze az is sokszor eszembe jut, hogy milyen nehéz egy csecsemővel. Ha megteheted, akkor várj addig, amíg igazán akarod a gyereket.

Szerintem te meg ne szulj.

Szerintem normális ember nem is akar magának gyereket. A buták meg gyerek után jönnek erre rá és tiszta idegroncsokká válnak pár év alatt.

Akkor vallaltunk gyereket, amikor mindketten nagyon vagytunk ra. Jo, hogy igy tettunk, mert nem az a leteszem-elalszik tipusu gyerek. Rengeteget cipelem, ejszaka sokat ebred, igeny szerint szoptatom, amit lehet, megteszek erte. Imadom, a mindenem. Az elmult honapok nehezsegei, kialvatlansaga es egyebek mellett sem volt olyan gondolatom, hogy megsem szeretnem. Olyan igen, hogy jo lenne azt csinalni, amit szeretnek, de ez az idoszak most masrol szol, es (reszben sajnos, reszben szerencsere) elmulik.

A hobbiboltos mondat viszi a palmat;)