Mit csináljak, kinek van igaza? Jogos, hogy nem akarom úgy hívni a lányunkat, ahogy a férjem első szerelmét hívták?

Kicsit én is butaságnak érzem, hogy két gyerek és közel 3 év házasság után ezen problémázok... De akkor is úgy érzem, hogy képtelen lennék úgy hívni a lányunkat, ahogy azt a lányt/nőt (most 21 éves).

Miatta lettem lecserélve anno, ő volt a férjem életében elég sokáig a "legfontosabb", ki nem állhatom. És már ha csak a nevet meghallom, elfog a rossz érzés.

A férjem meg azt mondja, hogy ennyi erővel írjuk össze az összes lányt/nőt, akikkel lefeküdt, mert biztos minddel bajom lenne. Nem, nekem csak azzal az egy névvel van problémám, mert rögtön ahhoz a személyhez társítom.

Vagy szerintetek próbáljam meg elhatárolni magam ettől a témától? De félek, hogyha maradnánk ennél a névnél, akkor később, amikor már megvan a pici és nem tetszik a név, már késő bánat lesz...