Aki fiatalon lett anya, mennyiben változott az élete? Miért baj, hogy nem lettem "komoly felnőtt" 19 évesen?
Van egy 5 hónapos kislányom, most leszek majd 20 éves. De igazából olyan sokat nem változott az életem, mint amennyire ijesztgettek vele. Hogy pl. nem fogjuk kialudni magunkat, nem lesz időnk semmire, örülök majd annak is, ha wc-re eljutok... Kipihent vagyok, jut időm a vőlegényemre, magamra és a barátaimra, barátnőimre is a pici mellett, szóval tényleg élvezem az anyaságot.
Viszont anyukám beszólogat, mert szerinte nem vagyok eléggé komoly, néha megjegyzéseket tesz, hogy képtelen elhinni, hogy én 5 hónapja anyuka vagyok és hogyha így haladunk, a lányunk óvodás korára érettebben viselkedik majd, mint én. Pl. tegnap is náluk voltunk ebéden és közben a nevelőapukám medencézett a lányunkkal és az unokatesóimmal. Én nem akartam bemenni, mert aznap mostam hajat, de aztán csak ott kötöttem ki, viszont ruhástól... Anyukám bejött és azonnal kezdte, hogy "esküszik, kamaszkoromban jobban bírta ezt idegekkel, mint most".
Utána jött az, hogy miért akarok beöltözős Halloween bulira menni a lányunkkal.
Ma együtt ebédeltünk két barátnőmmel és az egyikőjük kiakadt a barátjára, hogy szerinte kamuzott arról, hogy hová megy és amikor sétáltunk a kocsihoz, pont elment előttünk. Én pedig viccből mondtam, hogy kövessük és nézzük meg, merre megy. De a lányok mondták, hogy úgysincs már több órájuk, szóval tényleg utána mehetnénk. Szóval nekiindultunk négyen, a kicsi úgyis elaludt még az étteremben. Közben hívott anyukám és kérdezte, hogy hol vagyunk, mit csinálunk, mert délután lemehetnénk hozzájuk, ha van kedvünk, de mondtam, hogy most pont "kémkedünk" és vezetek, szóval majd visszahívom, ha hazaértünk. Erre annyit mondott, hogy jobb, ha nem is tud többet, mert csak idegesítené magát rajta.
Néha tényleg úgy érzem, hogy ez a második gyerekkorom, de nem értem, hogy ez miért gond. Tudom, hogy anya ezeket nem bántásból mondja, meg amúgy nagyon jó a kapcsolatunk, de nem tudom, hogy egyszerűen mit várna el.
Hogy ne érezzük jól magunkat és csak üljek egy helyben azért, mert lett egy babám?
Nézd, én 30 múltam, a fiam kettő, egyedül nevelem, de én se vagyok az a hmmm... normális(?) típus. Nyilvén ezért is vagyok egyedül :D
Amíg a gyerek nem szenved hiányt semmiben (nem a Nike cipőkre gondolok, még mielőtt belém kötnének, hanem evés, ivás, alvás, nyugalom, szeretet, odafigyelés, stb), nem mindegy, h ruhástól fürdesz-e a medencében? És ha alszik, és van egy biztonságos, autóba rögzíthető hordozója, nem mindegy, hogy kémkedés közben alszik-e?
Dehogynem.
Huhh akkor megnyugodtam, hogy nem csak én vagyok ilyen dilis néha. Nálunk még nem jött elő a fára mászás, vagy a pocsolyába ugrálás, de szerintem 1-2 éven belül biztosan ezek is a napi rutinjaink részévé válnak.
Utolsó, inkább a te válaszodban érzek irigységet.
Szerintem tényleg irigy, az én anyám is ilyen, ki nem bírná hogy ne szóljon be. Közben ezzel csak magát minősíti.
Amíg nem hanyagolod a gyereket, addig nincs baj. Ne hallgass senkire. ;)
Az előttem válaszoló megnyilvánulásából pedig tényleg ordít az irigység :D
Szerintem se akarj anyukádnak megfelelni, egyszerűen ő más típus. Én is jókat játszom a lányommal, bár szerintem a félévesnek annyira nem buli, hogy látja az anyját vizes ruhában, és azt is kétlem, hogy különösebben érdekelné a halloweenbuli, vagy az, hogy jelmez van rajta, de szerintem is meg kell őrizni valamit a gyerekkorunkból, hogy ne menjenek tönkre az idegeink, mint anyukádnak.
Az is igaz lehet, hogy még csak most repültél ki a családi fészekből, nem tudom miket tudtál eddig felmutatni, amiért anyukád szemében is felnőttél volna. Gondolok itt a munkára elsősorban, az elkötelezettségre, arra, hogy minden nap megcsináld ugyanazt, akkor is, ha nincs kedved.
Egyébként nekem is jó alvó babám volt, az első év egy álom, a második piszok nehéz, ez a harmadik könnyebb. Én 22 évesen lettem anyuka, küzdenem kellett, hogy a rokonok magukban tartsák a még gyerek vagy hozzáállásukat, és tiszteletben tartsák a döntéseimet. Pedig én dolgoztam, eltartottam magam, tanultam meg minden. Az ismerőseimnél ugyanez van, azt is folyton piszkálják, aki 40 évesen szüli az elsőt. Talán a második gyereknél majd abbahagyják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!