Ez talán a szeparációs szorongás lehet? Mikor fog ez el múlni?

Szerintem ez tok normalis, altalanos reakcio hogy sir ha elmesz. De lehet hogy rosszul gondolom.

A kisfiam minden reggel sirdogal kicsit ha elmegy az apja dolgozni.

Az enyém minden fognál kikel magából, 8 hónaposan láttam szepa "tüneteket". 10 hónapsan ugyanígy viselkedett, mint a te babád, akkor biztos voltam benne, hogy mégse szepa volt 8 hónaposan, hanem amikor 10 hónapos volt. Pár nap múlva ahogy kijött a foga megint ugyanolyan volt. 1 hónap szünet, most megint kikelt magából és megint jön foga. Gondolom csak érzékenyebb szegény, több babusgatásra vágyik és engem akar, nem mást. Pedig imádja a nagymamáját is. :)

Amúgy ha szepa is, nyugi, nem tart örökké. Pár hét és lemegy. Utólag belegondolva nálunk 4-5-6 hét volt olyan, hogy tényleg nem tudtam megmozdulni tőle és éjjel nem volt ami amúgy szokott, hogy ad ki 1-2 sírós hangot utána nem hallom (fogzás miatt), hanem amint meghallottam azonnal indulhattam is. Majd mikor nyugodtabb lett pont az tűnt fel, hogy megint nem kell azonnal menni hozzá, 2 másodperc alatt néha visszaalszik magától. Meg nem azonnal jön utánam, hanem csak pár perc múlva. Viszont a felvett szokások megmaradtak. Korábban elég volt visszaadni a cumiját, azóta meg bent kell lenni vagy 10 percet nála.

Szintén 1 éves lesz.

Szia..Hát az én lányom dettó mint a második válaszoló..Jön a fog, és teljesen elveszítjük a barátkozós babánkat..Helyette már van hogy földhöz veri magát..Volt olyan hogy 2 napig nem láttuk mosolyogni..Amint kijön a fog minden tova száll, és kapjuk az álom babánkat..most jön a szemfog..Nagyon félek, de valahogy csak túl leszünk rajta.Már a legutóbb is ültem, és sírtam hogy egyszerűen nem bírom már..

Viszont a kérdésre válaszolva..Az én Lánykám mikor betöltötte az 1 évet, elkezdett bizalmatlan lenni az emberekkel..Engem, és az apukáját örömmel fogad, mindig mosolyog ha nem jön a foga, de akiket ritkábban lát annak le kell futnia egy pár kanyart..Feloldódik ő, meg nem antiszociális, rengeteget járunk közösségbe, de megváltozott mióta ébred a kis tudata..Én ezt elfogadtam, és megtanultam kezelni..Tehát erre is gondolni kell..Tudom milyen jó mikor extra mosolygós a baba, és hogy mindenki olvadozik tőle, de van olyan hogy ez elmúlik..Mindig vannak időszakok..Nálunk mikor szepás akkor még az apukájánál sincs el annyira sír utánam..Én ezt úgy kezelem hogy leteszem a földre, és a fülébe súgom hogy most elmegyek, de mindjárt jövök haza..Vagy társaságba ahol sok a számára idegen ott is a fülébe súgom hogy itt mindenki szereti, és hogy játszon nyugodtan anya, meg apa bármibe segít..Egész jó eredményeket érek el vele nála..Soha nem lopózok ki előle, vagy hagyom hogy egyedül megbírkózzon a rengeteg infóval amit kap..és mostanában mindenkit megkérek akit rég látott, vagy nem is látott még hogy várja meg míg ő közeledik, mert általában mindenki érdekli, csak először nézegeti, figyeli aztán úgyis odaviszi a játékát, vagy elkezd dumálni amire lehet úgy reagálni hogy nem féljen..Egyébként sokan nem tudom miből vannak összerakva..Ma is egy néni puszit kuncsorgott tőle, és megjegyzést tett a gyerekre mert elkezdett sírni..Ilyenkor szívem szerint hívnék valami marcona alakot leültetném a nénit, és megkérném hogy puszilgassa már meg..Bocsi ha kicsit hosszú lett..