Bántottam a babámat (kiabáltam vele). Mi a teendő?

A szülő is ember! Ne vádold magad! MINDENKIVEL előfordul, hogy csúnyán beszél a gyerekével/gyerekeivel - még azokkal is, akik ezt nem vallják be. Aznap nehéz napotok volt, elszakadt a cérna. Ha egyébként szereted a babádat, szépen bánsz vele, gondoskodsz róla, akkor nincs semmi baj. És teendő sincs - tudod, hogy nem jó, itt kiírtad magadból, lépj túl rajta. Koncentrálj a sok-sok örömre, ami a babával jár.

Szép estét és boldog anyaságot kíván neked egy 3 gyerekes anyuka. :-)

Valószínű attól ijedt meg hogy sírni kezdtél.

A sok sírása miatt tartós kialvatlanságod van, aminek egyik jellegzetes tünete az agresszivitás, dühkitörések. Légy figyelmes nagyon ha napokig nem tudod kialudni magad és a sok sírás is kimerít. Tudósok szerint a gyereksírás a legidegesítőbb az ember számára. Így ösztönzik a felnőttet arra hogy oldja meg a problémáját amiért sír.

A szakember szerint is van jogod arra,hogy mérges legyél,neheztelj.De ennyi,nyilván te is tudod,hogy ez így nonszensz,utólag te is másképp látod a történteket.Mindenki átesik ezen,vagy így vagy úgy.

Senki sem úgy áll neki a napjának,hogy eltervezi,hogyan ordítja le a fejét bárkinek is.Ez így jött...

Különben néha szívesen bújnék valakinek a bőrébe,aki birkatürelemmel rendelkezik,én sajnos nem vagyok ilyen.

Szegeny baba...Miert kell menetrendszeruen rangatni, ha aludt, ha nem?!

Csak azert, hogy mehess. Legyel mar tekintettel ra. Vagy fontosabb a pletykaparti?

..hangosan szidtam, hogy nem hagy élni, miért nem hagy békén, semmi nyugtom nincs, mióta megszületett.

Közben eszembe jutott, hogy mennyire védtelen, simán árthatnék neki..

Mi van ? (8 hónapos a babám tudom h nem könnyű DE ilyen meg sem fordult soha a fejembe )

Kérj segítséget valami nagyon nincs rendben nálad !!

Oké, hogy ki tudnak borítani neha, mert baromi nehéz. Neha en is erzem ugy, hogy felrobbanok. Bizonyos szempontból érthető, hogy kiakad neha anya. DE. Mi van akkor, ha már érti? Milyen lelki sérüléseket okoz neki ezt hallani az anyjától, hogy miatta neki mennyire szar. En hallottam eleget, es tudom, milyen érzés. Na én ezért nem mondanék ilyet a gyerekemnek. Voltam en is közel hozza, hogy dühkitörésem legyen, mert minden összejött. De nem, akkor sem őt hibáztattam. Főleg, mert ő tenyleg nem hibás. Hibás az, aki segíthetne anyának otthon (apa, nagyszülő, akárki), de nem teszi.

Hibás anya, mert ha nincs segítsége, nem talál megoldást. Hívj bébicsőszt, szomszédot, barátnőt aki vigyáz ra neha, hogy el tudj menni. Vagy akar ugy, hogy te is otthon vagy, de le tudsz dőlni, vagy megcsinalni a dolgaid.

En nem tudom ezt elfogadni, hogy nincs megoldás. Mindig van. De a gyerek hibáztatása semmiképp.

És nem gondolom, hogy ne lehetett volna később menni vagy lemondani azt a programot, ha eleve rossz napja volt a kicsinek. Gondolom te sem örömujjongva mész dolgozni, mikor faj a fejed, faj a hasad, álmos vagy, rossz a közérzeted, stb.

Bocs, hogy nyers vagyok, de ez a véleményem.