Mit csináljak, ha én nem vagyok az a tipikus "anya típus", de a párom azt akarja, hogy az legyek?
Sajnos a párom szerint a szülés nagyon rosszat tett a személyiségemnek. Nem azért mert befeleforduló lettem. Éppen ellenkezőleg! Belőlem valami mást hozott ki. A terhességem alatt rengeteg pénzt, energiát és időt fektettem abba, hogy ne változzak meg külsőleg. Nem tudom, valahogy rettegtem a változástól. Nem tudom mi lehet az oka. Talán a korom, vagy az hogy még nem igazán akartam anya lenni. Szeretem a kislányom, de még várhattunk volna vele. A párom már olyanokat mond, hogy inkább híztam volna meg, és ne érdekelne engem az alakom, mint az hogy ennyit foglalkozzak vele. Tény hogy ez kiemelte a hiúságomat, de mit tehetnék? Előtte sem voltam más. Megértem a párom, mert a terhességem alatt szinte végig jártam fitness-re, azóta is edzőterembe járok, úszok, futok, lovagolok, biciklizek, jógázok, de nyilván a gyereket is nevelem! Akkor őt miért zavarja? Neki semmit sem kell csinálnia, mivel későn ér haza, más segít nekem, más úton oldom meg. Azt hiányolja, hogy nem vagyok az a tipikus, következetes anya? Nekem beépült a gyerek az életembe, nem körülötte forog a világ. Mindent megadok neki, de a napjaim nem akarom, hogy CSAK arról szóljanak, hogy "van egy gyerekem". Bele akarom amibe lehet vonni, viszem magammal vásárolni, nem hanyagolom el. Megbeszéltük, hogy megyünk a gyerekkel nyaralni, de azt is megígérte, hogy pár napra nélküle is elmegyünk. Most meg azt mondja, menjünk, de oda is vigyük a lányunkat. A nagymamák szívesen vigyáznának rá, nem értem miért akkora bűn pár nap nélküle. Attól tartottam, hogy majd nem lesz meg nélkülem a lányunk, mert nálunk a baráti körben van olyan, ahol a gyerek azonnal sír, amint az anyja nincs a látókörében. Szerencsére nálunk ez nincs így, bár ezt igyekeztem is így alakítani. De akkor ezt miért ne használhatnánk ki? Az is probléma, hogy én beadnám magán bölcsibe, de ő meg nem akarja. De nem ő van vele, hanem én! Tudom, hogy az nagyon zavarja a páromat, hogy nincs egy megszokott napirendünk. Tudom, hogy fontos lenne, de nem megy. Ha éjfélkor alszik el nem ébreszthetem korán. Már amikor hazavittük gond volt abból, hogy én a saját babaszobájába raktam volna, de ő a kiságyat a miénkbe rakta. Szinte mindent máshogy látunk a lányunk körül. Azt akarja, hogy legyen egy konkrét tervem előre a hétre, de még azt sem mindig tudom,hogy a másnapunk hogyan teljen.
Szerintetek mit kellene tennem? Olyat vár tőlem, ami nem én vagyok. Mit csináljak máshogy? Bölcsibe tényleg ne menjen? Korai lenne? (1 éves a lányom) Azt érzem, hogy semmiben sem szenved hiányt. Ő miért látja másként?
24/N
válasza:En egyet ertek a paroddal is es veled is valahol.
Elmehettek nyugidtan par napra ketten ha a mamak szivesen vigyaznak a leanyzora.
De Neked is tobb idot kell vele tolteni amig ilyen kicsi.ez a legjobb kor.lehet tanitani,jatszani vele.megerti amit mondasz.
Par ev eltelik (elrepul inkabb) es mar nem fogja igenyelni annyira a tarsasagod.akkor aztan mehetsz es boven torodhetsz magaddal.
1evesen korai a bolcsi.menj a kicsivel Te uszni.pl.neked is jot tesz es o is elvezi.
Ez olyan lepasszolom a gyereket erzes.
Nekem is van 3 gyerekem.Nekem is fontos,hogy jol nezzek ki.mindig jartam futni.reggel koran mikor a gyerekek meg aludtak.a ket nagy mar 7-9 eves.Ok mar fele annyi torodest sem igenyelnek mint a pici aki 3hos.
Tapasztalatbol mondom,hogy most kell a gyerek mellett lenni.aztan kesobb mikor mar ovis,sulis akkor mar ugy is ott lesz egesz nap.mire hazaer mar delutan 4-5 ora.addig szabad vagy.
Elvezd ki az anyasagot.
válasza:1 évesen biztos hogy nem adnám be bölcsibe.
Te még mindig a régi életed akarod élni, amikor csak lehet lepasszolnád a gyereket (ahogy teszed azt minden nap, még ehhez jönne hozzá a bölcsi is). EGy 1 évest nem érdekli az úszás sem a lovaglás (?!), ezeket olyan 3-4 éves kora körül kezdené el értékelné, de nem attól lesz boldog, kiegyensúlyozott kisgyerek, hanem a szülei szeretetétől.
A férjed viszont felfogta hogy most már van egy gyereketek, és nem ti vagytok az elsők, hanem a gyerek, javaslom ezen gondolkodj el.
Ja és a gyerek rengeteg lemondással jár, főleg az elején, jó lenne ha ezt elfogadnád és nem folyton a gyerek lepasszolásán járna az eszed.
válasza:"van olyan, ahol a gyerek azonnal sír, amint az anyja nincs a látókörében. Szerencsére nálunk ez nincs így, bár ezt igyekeztem is így alakítani."
Ez egy ekkora gyereknél nem érdem, hanem kudarc.
Ha a gyerek mindenkivel elvan, nem kütődik jobban a fő gondozójához (anya), ott vmi gubanc van. A szep.szorongás nem azt jelzi, hogy el lett kapatva, hanem hogy normálisan fejlődik, megvan a biztos pont az életében.
válasza:A gyereknek rád van szüksége.
Kicsit felejtsd már el a pénzt,mert nem abban mérhető a minden,a szereteted meg pláne nem.Nem az a baj,hogy a gyerek nélkül is töltesz időt,hanem tisztán látszik,hogy neked a gyereked teher,mert önző vagy.
válasza:Először is köszönöm mindenki válaszát és azt, hogy végig olvasta a regényemet :)
Az biztos, hogy bennem semmi következetesség nincs. Sajnálom, mert nem akarok neki rosszat, remélem ezt senki sem gondolja. Örülök, hogy van nekünk és szeretem. De hiába mondanám, egyszerűen nem érzek igényt arra, hogy minden percben velem legyen. Örülök, ha el tudok menni valahova. Persze, csak is olyan emberek vigyáznak rá, akiben megbízom.
Majd megpróbálok visszavenni az egyéni programokból. De azért nem tűnik fel, mert ő is szívesen megy anyukámhoz, sőt a nővéremet is imádja. Nővérem gyereke és az enyém között két hét van. Nagyon jól elvan a két kislány. Nővérem is szívesen vigyáz rá. Nővérem jobb anya és van hogy eszembe jut a két gyerek közül az egyiknek mekkora szerencséje van, hogy olyan anyja lehet, mint a testvérem. Az enyém meg "elszenvedi" azt, hogy fogalmam sincs milyennek kellene lennem.
Az egész csak azért érdekes, mert nekem olyan anyám volt, akitől két percre nem tudtak elszakítani. Szóval én is akarhatnék olyan anya lenni...
Na mindegy, köszönöm még egyszer.
válasza:Kedves kérdező, ne törjön le az, amit páran írtak. A kislányod biztonságos, szerető környezetben van, ahol jól érzi magát, veled is minőségi időt tölt, innentől kezdve nem lehet baj. Tényleg korai volt az érkezése, viszont szerencsére a nővéreddel szinte egyidőben szültetek.
A személyiségedet nem tudod megváltoztatni, és irreális elvárás ez bárkitől. Annyi kompromisszumot köss, amennyi még nem tesz letörtté, szomorúvá - ami a legkevésbé hiányzik a gyereknek, az a nap 24 órájában mellette lévő megkeseredett, feszült anya. Érni fogsz majd, ahogy telik az idő, a fiatalságod és a lazaságod pedig nagy előny lesz akkor, amikor a lányod kamaszodni kezd. Hülyeség, hogy szarni fog a fejedre, mert sportolni jársz, ettől ne tarts, ha az együtt töltött időtökben csak őrá, és őszintén figyelsz.
Egyszóval nem kell olyannak lenned, mint a nővéred, lelkiismeretfurdalásod sem kell legyen. Különböző stílusú anyák vannak, haa szeretet, felelősségérzet, minőségi idő "szentháromsága" megvan, egyik sem rosszabb a másiknál.
válasza: válasza:Én sem értek egyet a kérdezővel, de felháborító, hogy aki nem a testével tölt el napi 4-5 órát, hanem egyetemre megy második meg harmadik diplomáért és ugyanennyit lenne távol a gyerekétől, azt ajnározta mindenki. Egyiküknek sem muszáj se tanulni se edzeni, jó körülmenyek között élnek.
Ennyit erről.
Szerintem még fél évet várj a bölcsivel, és másfél évesen se egész napra, csak 3 vagy négy órára add be. Az én lányom 2 éves, szeptembertől kezdi a bölcsit, de sajnálom, hogy nem adtam be pár órára kisebb korában, annyira igényelte a gyerek társaságot, hogy a játszótéren is üldözött es ölelgetett minden gyereket.
Szerintem is légy hálás az apukáért, és ne félj attól, hogy teljesen anya legyél. A többi elfoglaltságra akármikor lehet időd, de ezek a percek sosem jönnek vissza. Fedezd fel az örömöt a gyereknevelésben. Szerintem nincs elég magára is adó anyuka a környezetedben, ezért nem látod, hogy lehet egyensúlyt is tartani a két dolog között. Persze korán jött, de ettől ez még nem rossz, változtatni kell a korábboli életeden, de attól, hogy változnak a dolgok, még nem lesz rosszabb. Szerintem jót tenne, ha apuka menne haza a babához gyedre, ha már megtehetitek, esetleg egy darabig lehetnétek együtt is hármasban, ha telik rá.
válasza:Kérdező:
"Neki semmit sem kell csinálnia, mivel későn ér haza, más segít nekem"
"nem ő van vele, hanem én"
Válaszolók:
"Hallgass a férjedre! Gondoskodó apa!"
"a párod viselkedése mint apa példaértékű , és ezért tedd össze a két kezed."
Kérdező... szerintem bízd rá a gyereked valaki másra és te is csak kívülről pofázz bele a nevelésébe, akkor gondolom, téged is példaértékű szülőnek fognak tartani a GYIK-es kismamák, mint a férjedet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!