Hogyan lehet megállapítani kisgyermek esetében, hogy transzszexuális?

Szerintem ezek a dolgok nem jelentenek semmit. Világ életemben fiús voltam, fociztam, lőttem, katonákkal játszottam, rövid hajam volt.

Sosem érdekelt a Barbie, a smink és a ruhák. Ma sem érdekelnek, de ettől függetlenül férjnél vagyok, nem akarok fiú lenni, van egy gyerekünk, és nem lettem sem leszbi, sem transzszexuális.

A fiam jelenleg 3 éves, és azt mondja, ő Penny (egy női szereplő a kedvenc rajzfilmjében). De nem azért, mert nő akar lenni, hanem a rajzfilmben azt mondták, hogy Penny a legjobb tűzoltó. Ebből nem kell messzemenő következtetéseket levonni.

Tálaltam egy cikket erről, viszont nem értek vele egyet sok helyen.

Miért ne lehetne egy gyereknek megmondani, hogy nem mehet a másik WC-be? Amúgy meg a legtöbb anya beviszi a fiát a nőibe, de kislányt még értelemszerűen nem láttam a piszoár mellett várakozni és akárminek érzi is magát nem illik/nem való neki.

Valamint ekkora odaadással támogatni a gyerek lehetséges hóbortját, amit a cikk is ír, az azért furcsa. Nem vagyok homofób, se semmilyen extrém beállítottság, identitás ellen, de azért egy kamasz kornál kisebb gyerek jó eséllyel fantáziál mindenről, anélkül hogy felfogná, hogy igazából mit is takar a dolog. A kamasz kor meg tele van lelki és testi változásokkal, rengetegen vonzódnak ilyenkor a saját nemükhöz pedig később hetero felnőttek lesznek. A kamaszkor az útkeresés, a próba időszaka, ilyenkor minden alakulóban van, szóval erre a korra sem alapoznék elhamarkodottan.

De azt is tudom, hogy az emberek elég makacsok és önérzetesek. Ha a szülők elkezdik tiltani és mocskolni a gyereket a másságáért, csakazért is ragaszkodik hozzá, kapaszkodik belé, még ha nem is olyan fontos. (pl.: biszexuális fiú csakazért is inkább fiúkkal keres kapcsolatot) Másik véglet ha a szülők a másság miatt különlegesnek állítják be a gyereket és túlkompenzálnak, támogatják az eltérő gondolkodását minden eszközzel. Például tukmálják a fiúnak a rózsaszín barbie babát. Ilyenkor a gyerek hülye lenne feladni azt amitől különleges, amiért tisztelik vagy amivel kiemelkedhet az átlagból, több figyelmet kaphat.

Természetesen elismerem, hogy ez létező dolog és nem választás kérdése, de ezek a tényezők erősíthetik, ronthatják a folyamatot.

Egyáltalán nem érintene rosszul ha a gyerekeim leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzbármik lennének. De én nem is csinálnék belőle ekkora ügyet se pozitív, se negatív irányban. Minden életkorban a kora szerint kezelném.

Egy 3 évesnél kizártnak tartom, hogy bármi jele legyen ennek, de ekkor nyilván a szabályokra, normák betartására nevelném. Például nem vehet fel rózsaszín tüllszoknyát a kisfiú. Más korlátozás nem jut eszembe.

Később mikor már normálisan indokolni is tudja a gondolatait, érzéseit akkor tudnám meg legelőbb, hogy van valami ilyesmi esetleg. Kamasz korban hagynám hadd próbághassa az érzéseit, aztán később megmondja mire jutott úgyis.

[link]