Kislányom nagyon kötődik anyukámhoz, talán kicsit túlzottan is. Más is volt ilyen helyzetben?
Tudom, hogy emiatt a kérdés miatt sokan fognak hülyének nézni, valahol én is érzem, hogy ez talán hülyeség, de akkor sem hagy nyugodni.
Szóval van egy 11 hónapos kislányom. Imádom, ő a mindenem, ő is nagyon anyás, kivéve ha ott van a mama is (az én anyukám). Akkor a mama a minden, engem észre sem vesz, tesz rám, kéretőzik folyton hozzá, megy a balhé, ha a mama leteszi, visszaadja.
A történethez hozzátartozik, hogy egymás mellett lakunk (nem együtt, külön lakás, de közös az udvar), szóval minden nap látja a lányom anyámat, aki amúgy odáig van az unokájáért, körbeugrálja, nincs mit csodálkozni azon, hogy szereti őt a babám. De néha olyan érzésem van, hogy hozzá kötődik jobban, őt szereti jobban :( Nem értem mit rontottam el, nincs soha lepasszolva, havonta kb. egyszer van 3-4 órát anyuval, míg bevásárolunk, de most, hogy már nagyobb, visszük inkább magunkkal. Szóval nem volt soha az, hogy mi elmentünk valahová mondjuk bulizni, wellnessezni, akármi, és a gyereket addig lepasszoltuk anyámnak.
Én nevelem, nem anyám helyettem, ő hétvégén munka miatt szinte nem is látja, hétköznap délután, ha van ideje, előfordul, hogy átviszi magához, de ez kb. heti 2x 1-2 óra. A többi napon beugrik 5-10 percre. Ilyenkor a lányom nagyon örül neki. Amúgy nem zavarna, hogy ennyit vannak együtt, soha nem próbáltam korlátozni egyik nagyszülőt sem, engem nem zavar, ha jönnek, sőt, tök jó, annyi példát látok rá, hogy nem is érdekli a nagyszülőket az unoka... De az zavar, hogy azt érzem, a gyerekem jobban szereti anyámat. Igen, persze, tudom, a mamánál kényeztetés van, mindig kap valami fincsit, cipelteti magát ide-oda, bármilyen tárgyra rámutat, megkapja stb, a mamának ez is a dolga. De normális, hogy emiatt ilyen szinten ragaszkodik hozzá a lányom? És az normális, hogy ha ott van, és érte megyek, nem ugrik a nyakamba, nem is akar velem hazajönni? Ha a mama kezében van, nem akarja, hogy átvegyem, tőlem átkéretőzik hozzá. Ez is normális?
Biztos benne van az is, hogy én nem vagyok olyan érdekes, mert én mindig ott vagyok, a mama meg nem, de ez már zavar :( És azt veszem észre magamon, hogy kezdek haragudni anyukámra, hogy "elveszi" tőlem a lányom szeretetét. Tudom ésszel, hogy ez baromság, de akkor is vannak ilyen érzéseim. Mintha én csak akkor kellenék, amikor cici kell :(
Másnak is volt ilyen gondja? Ez normális lehet, vagy nagyon elrontottam valamit?
válasza:Örülj neki, hogy ez így van.
Jól meg vannak, ez ennyit jelent. Ez nem jelenti azt, hogy téged nem szeret, vagy ne te lennél számára a legfontosabb, mint szülő.
Mert gondolom ha otthon vagytok, nincs ott a mama, akkor meg hozzád is kötődik, veled is el van, érzed, hogy szeret.
Az én kisfiamat ennyi idősen szinte nem tudtam magára hagyni, ha valahová el kellett mennem, ahová őt nem vihettem magammal (orvos, hivatalos hely), úgy kellett lelépnek a másik ajtón, hogy ne sírjon keservesen.
Aztán most nálunk is úgy van, hogy ha megyünk anyukámhoz, hetente egyszer, akkor meg úgy kell hazaimádkozni onnan.:)
Anyósomat, apósomat minden nap látja, de velük is jól el van. De kezdetben nem volt ez így.
Szerintem nincs ezzel semmi gond, ne érezd emiatt rosszul magad.:)
válasza:Dehogyis ne gondold tul.
Majd fogyeld meg ha baj van viszont hozzád rohan.anya jelenti a mindent :)
Gyermekem is imád a nagyival lenni, ez engem örömmel tölt el, mert a gyermwk is boldog, szocializálodik is.sőt, volt, hogy vendégségben előszőr mögém bujt, később feloldodott, el is tolt magátol es beült a beszélgető körbe a vendégek közé mint teljes jogu partner :)önállosodás. Nagyon jo dolog.
Viszont ha olvasol pl gyerekszájbeszédet a netről(aranyköpesek) a gyerekek hogy mi a szeretet néha számunkra sokkal mélyebb jelentéssel fogalmazzák meg.pl egy kislány azt mondta(nem emlekszem pontisan) "anyukámengem nagyon szeret, mert mindig ő az aki puszit ad mielőtt elalszom"
Tehát a gyermek valahol tudja ki az akire mindig számithat akiben megbizhat aki igazán szereti :)attol függetlenül hogy néha a nagyi vagy akár egy maci fontosabbnak tűnhet.
válasza:A kisfiam 13 hónapos, és "szerelmes" a nagymamába :) A én anyukám, hetente egyszer találkoznak 1-3 órára. Születése óta megvan a heti 1 alkalom rendszeresen, és tényleg másra nem is figyel, ha ott a Mama. Én örülök neki, szuper, hogy teljes biztonságban érzi magát vele. De persze értem, amit mondasz - tudom én, hogy a Mama mindig csak kényezteti, tudja jól, hogy nála mindent megkap, hiszen ez a nagymama dolga, és ezért azt a 2 órát logikus, hogy szeretné kihasználni - de volt nekem is olyan pillanat, amikor azt éreztem, engem teljesen elfelejt olyankor.
Ezért elmesélek valamit, ami engem megnyugtatott, bocs, ha hosszú lesz:
Megsérült a derekam, és 1 hétig nem tudtam megemelni a kisfiamat. Anyukám segített pár napot, a kisfiam pedig úszott az örömben, hogy egész nap a Mama emelgeti. Aztán jött a lefekvés ideje: szopizás, jóéjt puszi, majd a sötét szobában bejött Mama, hogy betegye a kiságyába. Ébren szoktuk az ágyába tenni, szopi után gyönyörűen elalszik magától.
Most viszont annyira de annyira kétségbeesett, hogy nem én teszem a kiságyába, hogy teljes pánikban sírt, csimpaszkodott rám, csak akkor nyugodott meg, ha hozzám bújhatott. És ez így ment egész héten, amíg rendbe nem jöttem. Nagyon sajnáltam szegényt, és nem hittem, hogy egy ilyen apró dolog viseli majd meg, hiszen én is ott voltam mellette, simogattam, beszéltem hozzá... Viszont ez azt is megmutatta, hogy azért van olyan, ami csak Anyával működik, még akkor is, ha egész nap a nagymama a sztár :)
Szóval ne aggódj, nem is hisszük, milyen fontosak vagyunk nekik :)
válasza:Köszönöm, megnyugodtam kicsit. Sejtettem, hogy rosszul gondolom, és attól még anya csak egy van, de el tud bizonytalanodni az ember, ha nem látja semmi jelét, hogy fontosabb lenne.
Utolsó: a kislányom egyetlen alkalommal aludt a mamánál, kb. egy hónapja, kipróbálás céljából, mert mennünk kell nyáron esküvőkre, és oda még nem vinném el, megnéztük, működik-e, hogy a mamánál alszik. Nem volt gond, bár úgy intéztük, hogy már az esti rutin se itthon legyen, hanem anyámnál, és én ott se legyek, nehogy eszébe jusson, hogy anyát akarja :) Nem volt semmi gond, felkelt párszor éjjel, de anyu simán visszaaltatta. Reggel viszont baromira örült nekem :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!