Ti nem szégyellitek magatokat a szomszédok előtt, ha a gyereketek üvölt vagy sír?
Az 5 hetesünk minden pelenkázásnál artikulálatlanul és hangosan üvölt, a legutolsó éjjel 11-kor, a legelső reggel 7-kor van (éjjel alszik). Egyébként nem szokott sírni, de naponta azért nem egy pelenkázás van, és tart vagy 10 percig az öltözés-vetkőzés miatt.
Eddig polgári lakásban laktunk (normális falak, nagy belmagasság), de nemsoká panelbe fogunk költözni. Sosem laktam még ilyen típusú házban.
Szerintetek úgy néznek majd ránk, mint a véres rongyra? Mert én józan ésszel belátom, hogy ha éjjel nem tudnék aludni a szomszéd kutyájának ugatása miatt, nyilván mérges lennék. De a gyerek lehet, hogy más.
Nem akarom, hogy egyből kiutáljon az új lakóközösség.:/ A régiben már 11 éve lakunk, megszerettek már, mire szültem.
Igaz, kertes házban lakunk, és jóban vagyunk a szomszédokkal, de sosem szégyelltem magam. Eleve a szomszéd is felnevelt már két gyereket, tudja mivel jár, ill. ismer már annyira,hogy tudja,hogy nem azért üvölt, mert éheztetem, vagy ütöm-verem.
Szerintem alapból egy normál ember, még ha nincs is gyereke, annyit tud,hogy bizony a bakák-gyerekek sokat sírnak.
Családi házban lakunk, a szomszédomban egy 4 gyerekes család él. A legkisebb a fiammal egyidős (3 éves).
Úgyhogy nem, nem szégyellem magam.
Aki lakóközösségben él, az számoljon ilyenekkel. Hogy van egy ugató kutya, vagy síró gyerek, esetleg éjjel megszólaló riasztó...stb.
Ilyen az élet. Nem lehet néma csöndben létezni mindig, és nem lehet 5-10-20-40 ember/család igényeihez-életviteléhez alkalmazkodni.
Én a szomszéd vagyok,párommal élek, gyerekünk még nincs, az alattunk élőknek csecsemője van, aki hangosan sír reggel, délben ,éjszaka, hajnalban is, persze áthallatszik. Nem zavar minket, mert természetes dolog, meg amúgy is nekünk is lesz majd egyszer terveink szerint.
Persze szomszédoktól is függ, a párom testvére nemrég mesélte, hogy neki beszólogattak a szomszédok, a babája sírása miatt.
Nekem néha ciki, amikor a 2 gyerekem egyszerre üvölt, mert rosszak voltak és rájuk szólok, meg ilyesmi. Meg a lányom extra sírós... 1,5 éves, de borzalmasan hisztis... úgy sivalkodik mint egy újszülött malac...Ilyenkor is ciki nekem a szomszédok előtt. Panelban lakunk, úh nagyon áthallatszik.
De ha pl beteg a gyerek és éjjel szívom az orrát, vagy azért sír, mert nem tud aludni , mert beteg, azt nem szégyenlem.
Senki nem néz ránk csúnyán, a fölöttünk lakó néha megjegyzi, hogy hallotta mennyire sírt a gyerek, de csak ennyi, ő sem rosszindulatból mondja.
5: annyira nevetek ezen az újszülött malac részen.:))) a miénk azt ordítja, hogy ááááá, meg hogy ne, ne, ne.:D annyit nevetünk.:)
nagyon köszi a válaszokat.:)
Nem pont ugyanaz, mint a kutya. A gyerekek piszok gyorsan nőnek, mire észbe kaptok, már átalussza az éjszakàt és beszél.
Amíg egy kutya 15-20 évig üvöltő végig az éjjeleket. És sajnos tapasztalatom szerint a kutyások nem ilyen szégyenlősek. Pl nyugodt lélekkel xsratják a kutyát a tömb előtti virágok közé (30 m távolságban van a futtató), de ha az én gyerekem nyáron odapisilne, ő ordítana a leghangosabban. Még szerencse, hogy szobatiszta. ;)
A kisgyermekek sírnak, sírt a szomszédé is, vagy majd fog. Nincs ebben semmi. Másképp még nem tud kommunikálni. Még!
Szégyellni azt kell, mikor két felnőtt ordít egymással fél éjszaka. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!