Ti többesszámban beszéltek a gyereketekről? Pl: büfiztünk, megtettük az első lépést. Ha igen, miért? Ha nem, irritál a jelenség?

"lényünk része a minimanó" ez nekem pl eléggé többesszámnak tűnik : (miközben "a" minimanó egyes szám, tehát nyilván nem minden anya lényére gondoltál, hanem a sajátodra, ami a minimanóé is :))

szóval át lehet ezt gondolni...

és igen, többes számban beszéltem róla nagyon sokáig, hiszen mindent együtt csináltunk. együtt ettünk, együtt sétáltunk, mindketten ott voltunk a kakánál és azt azt követő peluscserénél, tehát igenis MI csináltuk ezeket, nem egyedül a gyerek.

amikor pedig a gyermek éntudatra ébred , vagyis rájön, hogy anya meg baba nem egy és ugyanaz a személy (mert igen, a baba ezt gondolja, nem különbözteti meg magát az anyjától), akkor ez a többesszámozás általában megszűnik.

nem. a baba nem tudja. és a baba sokáig azt sem tudja, hogy amit nem lát, az is létezik.

nem hülye, csak kicsi... de ezeke a dolgokat tapasztalás útján tanulja meg, nem úgy születik, hogy tudja, hogy pl melyik a nappal, és hogy ki az a mama... és gyanígy nem tudhja azt sem, hogy anya és ő már nem egy, hiszen azok voltak. ezt meg kell tanulni.

12-es, látszik hogy te sosem tanultál fejlődéslélektant :D a gyerekek nem tudják, hogy ők egy külön személy sokáig. nálunk is volt erre példa, ismerősöm akkor 1-1,5 éves lánya eljött hozzák, leült a tükör elé, és integetett neki, miközben egy másik kislány, a "barátnője" nevét mondogatta. nem ismerte fel saját magát se a tükörben.

amúgy meg engem is idegesít.

1-1,5 évesen már fel kéne ismernie magát a tükörben. Elég egyszerűen lehet egyébként tesztelni ezt.

Engem is nagyon idegesít.. amikor itt látok ilyet, pl. 3 hónaposak vagyunk, akkor vissza szoktam kérdezni, hogy "te is 3 hónapos vagy?".

Szánalmasnak tartom azt, aki így beszél a gyerekéről, és elég sokat elárul a nőről.

Az egyedüli amikor többesszámban lehet beszélni, azt leírták előttem.

"Nem dobáljuk meg a másikat" vagy "Nem húzzuk meg a másik haját, mert az fáj neki", stb.

Oktatási céllal, mikor általánosságban beszélünk.

Néha előfordult már velem is, de olyankor jót mosolyogtam magamon. Amúgy nem jellemző rám.

A múltkor egy ismerősöm beszélt így, nála picit már zavaró volt, de elhallgattam. Hosszú távon biztos begőzölnék tőle...:)

En nem beszelek igy csak ami tenyleg valos, mint pl: elmentunk ide vagy oda.

De pl baratnom mindent tobbesszamban mond, total idegesit. Na multkoraban meselte, hogy egesz ejszaka fostak-hanytak! Mondom huuuuu te is??? Mitol?? Tudtam, hogy ő nem csinalta...

Majd csodalkozva mondta, hogy dehogy is!! Miert hanyt volna?

Mondtam neki, hogy tobbes szamban mondtad! 😆😃 nem tetszett neki.