Így megtartanátok a babát, ilyen körülmények mellett?
Nem tervezett baba, vagyis ez így nem teljes. 3 elismert orvos mondta azt, hogy nekem nem lehet természetes úton babám, most azonban összejött...
Viszont van pár probléma.
1. Egyetemista vagyok, jövőre diplomáznék, ha minden jól megy.
2. A baba apukája nem a párom, hanem a legjobb barátom. Vagyis ez több, mint barátság, de nem terveztünk soha összeköltözést, házasságot, csak szeretünk együtt lenni. Ugyanolyanok vagyunk, ugyanazok a dolgok érdekelnek minket és vele nőttem fel, szóval elég szoros a kapcsolatunk.
3. Sosem terveztem gyereket. Azelőtt sem, hogy megtudtam, szinte lehetetlen... Nem tudom elképzelni magam anyaként, bármennyire is szeretem őket. Az életünk nem alkalmas egy baba felnevelésére. Folyton utazunk, külföldön vagyunk, szinte mindig bulizunk, vagy találkozunk a barátainkkal, sosincs egy unalmas napunk...
4. A barátom maga is egy nagy gyerek. Mindenből viccet csinál, semmit nem vesz komolyan. Ráadásul a vásárlásmániájával még rajtam is túltesz, ami azért elég nehéz. Pl. képes Ausztriáig vezetni egy cipő miatt, mert azt éppen nem árulták itt és neki kellett.
Vagy durván bulizik reggelig (alkohol, fű, stb), utána engem piszkál, hogy miért hagytam ezt neki. De ha meg szólok, akkor az a baj, hogy ne viselkedjek úgy, mint az anyja.
Fogalmam sincs, hogy mit tegyek... Először magammal szeretném ezt tisztázni, utána elmondani a baba apukájának. De jelenleg összevissza vannak a gondolataim.
válasza:nem akarok károgni, de ilyen kórelőzménnyel, lehet meg sem tarja a szervezeted...
ha meg igen, akkor szerintem érdemes lenne megbecsülni
sokkal nagyobb "buli" mint amiket leírtál ami az életed kiteszi..
amúgy is lehet halasztani
válasza: válasza:van köztes megoldás is: ne vetesd el, viszont add örökbe :) hány pár álma egy gyerek :)
ha már hibáztatok ne az ártatlan "igya meg a levét" , adj ár szegény picinek esélyt az életre, nem tudhatod.
válasza:Ismerek egy hasonló esett ott is úgy volt nem lehet baba és végül nem attól lett akitől szerették volt de nem részetezem a lényeg hogy ők nem vezették el mert tudtak hogy lehet ez az egyetlen lehetőségük és boldogok amennyire én láttom pedig ott is elég gyerek volt még mind kettő és volt a képben pia fű...
Sztem a fősulit már meg lehet oldani az más kérdés hogy te szeretnéd e ezt a babát illetve a srác szeretné-e
válasza:de abortuszra igen...
kicsit viccesen jött ez most ki..
Most ne menjünk bele az abortusz vs. örökbe adás vitába, mert sok értelme nincsen. Képtelen lennék arra, hogy hónapokig össze legyek kötve a gyerekemmel, aztán amikor megszületik, odaadjam kvázi idegeneknek és soha ne tudjak róla később. Ráadásul nincs arra garancia, hogy az örökbefogadó szülőknek nem jön össze a saját baba és emiatt a viselkedésük nem fog megváltozni az örökbefogadott gyerekkel kapcsolatban.
Szerintem ez nagyobb kegyetlenség, mint az abortusz, de hát kinek mi.
válasza:Valami mégis megmozdult benned, hiszen leírod, hogy a terhesség alatt kötődnél annyira hozzá, hogy ne legyél képes örökbe adni.
Régi, elcsépelt és egyszerű megoldás, de hátha segít: toll, papír és a függőlegesen kettéosztott papírra írj pro és kontra érveket. Ne azonnal, adj pár napot magadnak. Ha valami eszedbe jut, akkor írd fel.
Másnak nem kell látnia, ezért próbálj őszinte lenni magaddal. Hátha segít tisztábban látni.
válasza:Mivel azt kérdezted, mi mit tennénk...
Én először is beszélnék a biológiai apával, hogy ő mit szól ehhez.
Viszont ha ez velem történik, hogy állítólag nem lehet gyerekem és mégis lesz, biztos, hogy megtartanám, mert úgy érezném, ennek oka van.
És én megértem, ha az örökbeadásra nem lennél képes. Én sem lennék.
De azt is nagyon meg kell gondolni, hogy képes vagy-e egy másik pici ember kedvéért lemondani bulizásról, utazásról és alvásról egy darabig. A tanulásról nem kell, azt baba mellett is lehet, a vásárlásról meg pláne nem, mert garantáltan nem fog másból állni az életed, ha megtartod! :)
Szívből kívánom, hogy a legjobb döntést sikerüljön meghoznod!
válasza:Ismerősöm 19 évesen az abortusz mellett döntött. 35 évesen elérkezettnek látta a pillanatot, hogy anya legyen. 6 évig várt a csodára, persze nem természetes úton sikerült, rengeteg szenvedés, gyógyszeres kezelés és fájdalom és orvosi beavatkozás után. Szervezete tönkre ment és persze nagyon örül a babájának, de kitörölhetetlen az a 6 év. Persze nem mindenki jár így, de nagy esélye van. Azt pedig, hogy hány évesen szólal majd meg a biológiai órád, nem tudhatod. Hiába érzed most úgy, hogy soha nem fog vagy majd csak nagyon sokára. Érdekes az ember az érzelmeivel saját maga sem tudhatja mit fog érezni, gondolni pár nap múlva. Ha nem tartod meg, bármi következhet. Önmarcangolás, depresszió. Az utolsó lesz a bulizás gondolata ebben az esetben.
Ha már vs, akkor egy új élet vs önpusztítás?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!