Mit csináltok ha séta közben elkezd sírni a babátok?

Detto, mint az utolsó. Az én lányom utálta a mózest, végig üvöltött, nem sírt, üvöltött minden sétát. Persze kellett levegőznünk, így sokszor kendővel mentünk boltba, postára, stb. azt imádta. A babakocsizás viszont rémálom volt mindig. Volt hogy leszólítottak, hogy etessem meg a gyereket (amúgy husigombóc), meg adjak neki cumit, stb., én meg ki tudtam volna tépni a hajam. Már előre rettegtem, hogy mindjárt délután lesz és mehetünk sétálni. A végén már olyan helyeken sétáltunk, ahol nem voltak emberek. :(( Ez 4 hónapig ment így, de agyhalál volt. A kocsiban soha nem aludt még pár hetesen sem, mert csak hason tudott, de a mózesben nem, persze háton sem volt jó neki. Nem cipelhettem folyamatosan 4 hónapig, szóval fél órákra mentünk és végig sírt.

Aztán a dokink megengedte, hogy átrakjam sportkocsiba, és ég és föld a különbség. Ebből kilát és most már kezdi élvezni is. Az elején ebben is sírt néha, de nem folyamatosan, ma meg már hangosan nevetgélt, élvezte.

5 hónapos

Nálunk elég vegyes a kép. A mózesben eleinte sírt (hason alvó), de aztán vagy hasra raktam ott is és elaludt, vagy nagy nehezen elaludt hanyatt. Nagyon ritka volt, hogy ordított a babakocsiban. Most viszont 6.5 hós, átraktam a sportkocsiba. Először nyöszörgött, de elvolt, aludt is. Aztán második és harmadik alkalommal fuldoklásig ordít... (ma volt a harmadik). Hiába veszem ki, nyugtatom meg, ahogy visszateszem ordít mint a sakál. Hiába a cumi is... nem tudom mi van. De mit lehet tenni?! Tolom, amíg hazaérünk és ordít. Ilyenkor még énekelni is kár, mert letolja magasról, csak ordít.

Fel a fejjel. Ne félj előre, nehogy önbeteljesítő legyen. A legrosszabb ami történhet, hogy hazaviszed kézben vagy ordít amíg hazaértek. Semmi baja nem lesz neki sem és neked sem :).