Ti ilyenkor hogyan reagáltok?
A lányom egy tízhónapos örökmozgó, gyakorlatilag napokon belül önállón járni fog. Ésszerű kereteken belül megengedünk neki mindent, hogy próbálgassa és gyakorolja a kis testét. Viszont egy pillanatra sem lehet nem odafigyelni, mert azonnal életveszélyes helyzeteket képes produkálni.
Mégis, nem egy ismerősünk, rokonunk rám szól, amikor próbálom megakadályozni, hogy kitörje a nyakát, hogy "Jaj, hagyjad, hát így tanulja meg, mit lehet és mit nem! Nem lehet mindentől megvédeni, azzal csak akadályozod a mozgásfejlődését!"
Szerintem a gyerekemen egyértelműen látszik, hogy baromira senki nem akadályozza a mozgásfejlődését, de azért amikor azt látom, hogy egy veszélyes helyzetet készül előidézni, azt azért igyekszem megelőzni.
Ti hogyan kezelitek az ilyen beszólásokat?
Szerencsére ritkán volt ilyen,amíg pici volt.Általában azt is az anyósomtól kaptunk beszólásokat (itt végül is nem lényeg,de érdekes módon az ilyen tulajdonság "anyósos")
A párom azt szokta mondani: "az adjon tanácsot,aki kalácsot"
Az első egy-két esetben nem reagáltam,később megmondtam,hogy "köszi,én majd tudom..."
Idegesítő,persze...de nem hagyom magam,mert én vagyok az édesanyja a gyermekemnek.Volt elég ideje (ha itt most továbbra is az anyós esetét vesszük) arra,hogy a saját gyermekeit terelgesse,az enyémmel foglalkozom én.
Egyébként jól csinálod!
Azért veszélyes és veszélyes helyzet között is van különbség. Nyilván, ha a nyitott erkélyajtó felé totyog az imbolygó kisgyermek, azonnal elkapom, visszafordítom
De ha arra gondolsz, hogy minden elesést próbálsz megakadályozni, akkor az valóban túlzás. A gyermek úgy tanul meg ügyesen esni, ha engedik. Szüksége van erre a képességre, mert bármennyire is próbálod óvni és.minden pillanatban mellette lenni, millió olyan eset lesz, amikor éppen elfordulsz, töltesz magadnak egy pohár vizet vagy berakod a húst a sütőbe, ő pedig esik egy oltári nagyot. Hadd tanulja meg megvédeni magát! Szval nem tudom, milyen veszélyekre gondoltál, de a sarokvédők és társainak semmi értelme, nem lehet burokban nevelni egy gyermeket. Egy barátnőm anno képes volt az egész házukat beborítani mindenhonnan előhúzott szőnyeggel, hogy a fia ne essen nagyot, ha esik. Úgy nézett ki az egyébként gyönyörű házuk, mint egy putri, és kész rémálom volt végigporszívóznia az összes szőnyeget. A fiam rengeteget esett, gyakran a szívbaj kerülgetett, de mostanra fantasztikus mozgása van, az oviban hangsúlyozzák, milyen ügyes. A lányommal is pont így csináltam.
Nekem ikreim vannak, es par hete kezdtek el jarni...ugyh gondolhatod :D Es en is ugyanolyan vagyok, mint Te, h figyelem minden mozdulatukat, m igenis kepesek meg a teljes gyerekbiztos helyeken is olyan mozdulatokat produkalni, amik veszelyesek rajuk nezve.
En nem az a tipus vagyok, aki hagyom azt, h beszologassanak azzal kapcsolatosan, h hogyan neveljem a gyerekeimet, de eddig hal`istennek meg nem volt olyan, aki okoskodott volna. Parszor elofordult, h az anyosom novere probalt tanacsot adni. akkor en udvariasan meghallgattam, majd annyit mondtam, h "Ertem, de en inkabb ugy csinalom, ahogyan eddig." Es le volt zarva a tema :)
Végighallgatod, aztán füleden ki az egész.
Amúgy én simán hagytam esni a lányom, ő is örökmozgó (még most is az 3 évesen).Soha, de soha nem fogtam meg, ha épp láttam, hogy esés lesz belőle.
Persze tökéletesen nem lehet kivitelezni, de a lehető legteljesebb mértékben gyerekbiztossá tettem a lakást, így nem volt komoly balesete, kék foltok meg mai napig vannak rajta mindig valahol amióta csak jár. Az lenne a fura, ha egyszer azt látnám, hogy sehol egy darab kék folt :)))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!