Akiknél nincs napirend, nem idegesítő, hogy nem lehet normálisan tervezni?
Sokan vitatják a napirend fontosságát. Nálunk volt napirend, kb. 6-7 hósan, egy biztos, 2 hónapos babánál nagyon nehéz bármiféle napirendről beszélni.
De az sem jó, hogy ha a barátnőimhez mennék, ugrásra készen kabátban kell állni az ajtóban, hogy amikor épp felébredt a babájuk, gyorsan megejthessük a találkozót, hogy ne lógjon se evésbe se alvásba bele.
Szóval hogy nem lehet tervezni velük, nem mernek sehova se elindulni mert fogalmuk sincs mikor alszik a gyerek, ha épp átmegyünk és belealszik a fürdésbe, akkor tudunk tovább maradni, mert nem fürdeti meg, de ha meg úgy van hogy 18.00-kor felébred, azonnal ki vagyunk rúgva mert fürdetés...
persze alkalmazkodom és elfogadom ezt.
Csak azt nem értem, miért vannak a napirend ellen, amikor látható hogy mennyivel jobb a szülőnek és a gyermeknek is ha rendszer van az életében!?
Most nem azt mondom hogy minden áron rá kell erőltetni 2-3 hónaposokra, de ha két három nap alatt hozzá lehet őket szoktatni bizonyos dolgokhoz, akkor miért nem veszik kézbe az anyukák a dolgokat, miért hagyják, hogy mindig úgy legyen a tánc ahogy a gyermek fütyül?
utolsó nem tudom milyen a babád, biztos hogy vannak nehéz természetű babák, de én azért úgy gondolom, ha egy fél órát nyűgös (nem sír!!) akkor igenis lehet hagyni nyüglődni a napi rend érdekében, persze nem 4 hetesen, hanem mondjuk 5 hónaposan, már ki kell hogy bírjon fél órát éhesen is...és most nem arra gondolok hogy kínozni kell, hanem hogy pl. nem mondok le azért programot, mert nem tudom őt megtanítani alkalmazkodni a napirendhez.
na mindegy, ezt úgysem érti/érzi az, aki úgy táncol ahogy a babája fütyül - és ezzel nem sértegetni vagy megbántani akarok senkit, csak egyszerűen most nem jut eszembe rá jobb kifejezés...sokáig egyébként én is úgy táncoltam, 5-6 hónapos volt, mikor a férjem elkezdte erőltetni a napirendet, minden tiltakozásom ellenére, de csak egy hétig kellett tartani magunkat hozzá, és utána már ő is átállt, és valóban sokkal könnyebb lett az életem.
nálam nem téma hogy beleszólok e a barátnőim dolgába, mert nem teszem, inkább, én sem szeretem ha az enyémbe beleszólnak. Csak ők maguk siránkoznak hogy így meg úgy nem jó ez, hogy nincs rutin stb. de tudom hogy ha elmondanám az álláspontom úgysem lenne egyetértés, mert vannak szülők akik genetikailag képtelenek nemet mondani a babának és inkább mindent feláldoznak érte (tényleg nem sértegetni akarok senkit, de így gondolom, és próbálom megérteni miért
"Ha a gyerek éhes, eszik (jellemzően reggel-délben-este), ahogy azt kell. Ha álmos, alszik (délben és éjjel). Ha épp vendégségben vagyunk és nem tud aludni, akkor baromi nyűgös és hisztis lesz délutánra, "
erre a meglátásra gondoltam. Ugyanis nálam ez úgy nézett ki miután bevezettük a napirendet, hogy nem az van hogy ha éhes akkor eszik, ha álmos akkor alszik...hanem eszik amikor itt az ebédidő és alszik amikor alvásidő van...az elkényeztetés erős kifejezésnek tűnhet, sorry érte egyszerűen nem találtam jobbat arra, amit te úgy nevezel, hogy amikor éhes akkor eszik amikor álmos akkor alszik...valóban túl erősen fogalmaztam...nem sikerült kifejezni magam, de arra gondolok, hogy persze hogy akkor akar és fog enni amikor éhes, és akkor fog aludni amikor álmos, ha ehhez van szoktatva....az én olvasatomban ezt meglehet oldani úgyis, hogy a tyúk van előbb és nem a tojás...nem tudom, így érthető mire gondolok? nem várom az egyetértést, csak szeretném ha nem értenéd félre és nem támadónak vélnéd azt, amit én csak eszmecserének szánok :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!